A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai szakosztálya évzáró rendezvényén három érdekes és fontos terület képviselőjét hívta meg, hogy idegenforgalmi hatásukról, jövőbeli lehetőségeikről beszéljenek.

Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára elmondta, ennek a szakmai szervezetnek 107 tagja, 32 pártoló tagja van, és 47 pártoló magánszemély vesz részt a munkájukban, az érdekképviseletben.  A szövetség tavaly ünnepelte megalapításának 30 évfordulóját. A Gellért szállóban történt az egykori esemény.

A legtöbb hazai termálvíz és gyógyvíz olajkutatás során tört fel, és tette virágzóvá az adott településeket, ismertette a főtitkár. 2013 óta nemzeti tanúsító védjegy tulajdonosai. Elmondható, hogy napjainkban az utazási döntéseket befolyásoló motiváció a gyógyfürdési, egyáltalán a fürdési lehetőség. Már a római és török fürdő kultúra hatott a hazai szokásokra. Mindenesetre egyetlen fürdőfőváros létezik, és az Budapest. Az ide érkező látogatók 60 százaléka egy-egy fürdőt is igénybe vesz. Országosan 1453 termálkút működik. Van mofetta is. Az ár/érték arány pedig jó. Várhatóan a Rácfürdő 2025 tavaszán nyit, a Királyfürdő is pár éven belül. A további sikeres jövő érdekében a szövetség javasolja az érintett területen az áfa csökkentést, az energetikai szabályozások fürdőbarát alakítását és pályázatok lehetőségét a fejlesztések érdekében. A jelenlegi szabályozás szerint van ásványvíz, termálvíz és gyógyvíz. Az utóbbi minősítése hosszas folyamat alatt történik. Kezd a forgalom visszatérni a járvány előtti időszak szerintihez. Úgy látják, munkaerőhiány lesz.

Berta Nóra fiatal cukrászként a természetes anyagok felhasználója és a vegán készítmények sikeres készítője. A Trafó bárnál van az üzlete és célja, hogy segítsen az esetleges allergiásoknak, olyan készítményekkel, süteményekkel, amelyek érdekes ízpárok kapcsolása révén jönnek létre. Beszélt arról, hogy napjainkban lehetséges a tojás, valamint a tejtermékek helyettesítése, és a naturális ízek megteremtése. Hozott is kóstolót a munkáiból.

A tokaji borvidékről, Tállyáról érkezett Marton Péter, az Oroszlános borbirtok tulajdonosa, aki egyúttal a város alpolgármestere is. Tokaj az ékszerdoboz, amelyben Tállya a drágakő. A hely 1992-ben hivatalosan is Európa mértani közepe lett, ezt egy négy méteres Főnix szobor jelzi. 2002 óta az UNESCO világörökségnek nyilvánította a tájat. Még egy érdekes kettővel végződő évszámot is számon tarthatnak: 1802-ben itt keresztelték meg Kossuth Lajost. Márton Péter elmondta, a termőterület különleges, az egyedi mikroklíma kedvez az aszúsodásnak. Hatféle szőlőt termesztenek: furmintot, hárslevelűt, sárgamuskotályt, zétát, kabart és kövérszőlőt. Úgy látja, nyitni kellene a világfajták felé is, lazítva a megkötéseken. Az Oroszlános borbirtok nevén változtatni kíván, jóllehet évszázadok óta a kúria bejárata fölött ott az oroszlán. Nyitott a művészetek felé. Idén már 160 művészt láttak vendégül, összekötve a hely szellemét – a bort – az alkotással. Arra törekszik, hogy együtt nyújtsa a bort – a gasztronómiát – a kortársművészettel. A saját borokhoz helyi ételeket, fogásokat kínálnak. Már előállítottak furmintból gyöngyözőbort is. Több fajta szőlőből készült italuk nemzetközi versenyeken aranyérmet kapott.

Hajós Anna