Másfél évszázaddal ezelőtt indult el a nem hagyományos nyomtávon bonyolódó, magyarországi kisvasúti személyforgalom.

Százötven évvel ezelőtt, 1873-ban adták át Garamberzence és Selmecbánya között Magyarország első két gőzüzemű, keskeny nyomtávú (1000, majd később 1435 milliméteres) vasútvonalát. Az immár huszonnyolcadik Kárpát-medencei Kisvasúti Találkozót részben e jeles évforduló jegyében tartották meg.

Mint a rendezvényen elhangzott, az Építési és Közlekedési Minisztérium nyitott az együttműködésre, ezért a teljes körű, a kisvasutakat is érintő új szabályozáscsomag megalkotása már folyamatban van. A javaslat „A különleges kötöttpályás rendszerekről szóló törvény” címet viseli, és az elmúlt években kialakult alapvető fogalomrendszeren csak ott módosítana, ahol az feltétlenül szükséges.

Az új jogszabályban többek között megfogalmazzák a tevékenység végzésének feltételeit, a vasútüzemi alapképzés és alapvizsga követelményeit, valamint az egészségügyi alkalmasság kérdéseit. Mindez azt is lehetővé teszi majd, hogy legközelebb egy év múlva alapképzés indulhasson azok számára, akik különleges kötöttpálya-hálózati vonatkísérők (fékezők) szeretnének lenni. Emellett legalább húsz jelentkező esetén, leghamarabb idén ősszel mozdonyvezető átképző tanfolyam is indulhat.

Besztercán Kornél, a MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút vezetője szerint, 2023-ban a tavalyi, csaknem 290 ezres utasszámukat mintegy 76 ezer vonatkilométer teljesítésével, 2023-ban szeretnék legalább 5%-kal növelni. Az optimális, napi vonatszám elindítása érdekében megteremtették a mentesítő vonatok beállításának lehetőségét. Erre idén is szükség lehet, hiszen például tavaly október 23-án a napi utasszám elérte a nyolcezret, s egy időben hat vonat közlekedett a hálózaton. Az idén ötven éves Mk45-ös mozdonyok lassan túllépik második életciklusukat, ezért már nagyobb felújításra szorulnak.

A Széchenyi-hegyről induló kisvasút első, 3,2 kilométeres szakaszát 1948. július 31-én adták át, majd a hűvösvölgyi végállomásig vezető teljes vonalon 1950. augusztus 19-én indult meg a forgalom. A budapesti Gyermekvasút közel 12 kilométeres hosszával 2015-ben bekerült a Guinness Rekordok könyvébe, mint a világon a leghosszabb olyan vasútvonal, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot 10-14 éves korú gyerekek látják el.

A Budai-hegység közkedvelt kirándulóhelyeit összekötő kisvasúton egész évben járnak a vonatok, és jelenleg már közel 700 gyerek váltja egymást a szolgálatban. A tervek szerint, a vasútüzem 75. születésnapját az addigra megújuló Hűvösvölgy végállomáson ünneplik majd április 11-én.

Az idei év magyarországi újdonsága lesz a debreceni Energoszervízben felújított, 121 éves kisgőzös, amely 1972-ben mozgott utoljára önállóan. A veterán jármű beüzemelése már huzamosabb ideje folyik, ezért rövidesen hatósági vizsgát tehet. Emellett, időközben kialakították azt az üzemelési infrastruktúrát is, amely alapján ki lehet majd szolgálni a Triglav-gőzöst vízzel és tűzifa fűtőanyaggal.

Kardos Zoltán, az Erdei Vasútért Egyesület elnöke szerint, a jövőben számos hazai kisvasút nyújthat újabb szolgáltatásokat, megfelelve ezzel az egyre növekvő utasforgalmi igényeknek. Ilyen például a 2018-ban, 600 milliméteres vágányon elindult Gödöllői Erdei Vasút, Kecskeméten pedig – a vasúti törvény megszabta keretek között –, újra a hajtányosok vehetik birtokba a kisvasút pályáját.

A turisztikai célú hasznosítás jegyében ugyanis, tavaly augusztus 13-án a Kecskeméti Kisvasút Napján Bugacon tartották meg az eddigi legnagyobb létszámú – s ezért vasúttörténelmi jelentőségű – keskeny nyomközű hajtánytalálkozót. Hasonló jövő várhat a rétközi hajtánypályára is, amelynek létrehozásáért és működtetéséért, lelkes önkéntesek vállalták a pályafenntartást és a járművek megóvását.

A tavaly felszámolt Nyírvidéki Kisvasút tulajdonosa, a MÁV jóvoltából pedig, Dombrád és Tiszatelek között mintegy tíz kilométeres szakaszt vehettek birtokukba a hajtányosok. Itt a kisvasúti skanzen járműveinek állagmegóvása mellett, távlati célként tűzték ki a menetrend szerinti, hatósági keretek között megvalósuló rendszeres hajtányüzemet.

Földesi László

Fotó: MÁV