A magyar kultúra napján, január 22-én – s egyben az intézmény megnyitásának első évfordulóján – nyílt meg a Magyar Zene Háza „Nekünk írták a dalt!”című, első időszaki kiállítása.

Az ország egyik leglátogatottabb kulturális intézménye, a magyar populáris zene hőskorát és társadalmi hatásait 1957-től a rendszerváltozásig feldolgozó, interaktív tárlata közel ezer négyzetméteren, nyolc különböző témakörön keresztül mutatja be a rendszerváltoztatás előtti évtizedek populáris zenéjét és társadalmi vonatkozásait.

A kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak kiemelkedő előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat, a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat, a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló, erős politikai cenzúrával felügyelt intézményrendszert, a klubok, turnék és hangszerek világát, valamint a populáris zenekultúra és a társművészetek koronként változó viszonyát is.

Az alkotók elsőként azt a kontrasztot igyekeztek megragadni az ötvenes évekből, ami a James Dean, Marilyn Monroe és a rock and rolltól hangos amerikai populáris kultúra és a kommunista diktatúra magyar valósága között feszült. Ezt követően egy szimbolikus 3T (tiltott-tűrt-támogatott) kapun keresztül a látogatók beléphetnek a Dalok terébe, ahol megismerhetik a rendszerváltást megelőző évtizedek meghatározó előadóit és népszerű számait. A slágerek kiválasztásnál az eladott példányszám vagy slágerlistás helyezés alapján az alkotók azt is mérlegelték, hogy milyen mértékben hatottak a maguk korában a tömegekre és a hazai populáris zenekésőbbi történetére.

A korszak kultikus szórakozóhelyeit felelevenítő Klubok terében egy hologramos vetítésen keresztül három kiemelkedő együttes – az Omega, az Illés és az LGT – különböző korszakai ismerhetők meg, majd a Politika terébe lépve installációk mutatják be, hogyan tudtak érvényesülni a hazai popzenészek a hatvanas-hetvenes évek Magyarországán. Itt egy eredeti flipperen játszva a látogatók például megérthetik, milyen nehézségek árán sikerült egy-egy hazai együttesnek megszervezni egy külföldi utazást, turnét, míg egy korabeli pártirodába betérve még azok is megérezhetik annak az időszaknak a politikai légkörét, akik nem is éltek a rendszerváltozást megelőzően.

Ezt követően a korra jellemző hangszerek világát, a barkácsesztétikát és a turnékat a Technológia terében vehetik szemügyre a látogatók. Megfelelő alkatrészek, eszközök hiányában ötletes megoldások születtek ebben az időben, mint például a WC deszkából készített gitárok.

Egy félbevágott, korhűen berendezett turnébuszban izgalmas interjúkat hallgathat a közönség, majd a zenével összefonódó társművészetekkel is találkozhatunk egy korabeli lakásbelsőben. Itt többek között El Kazovszkij, Wahorn András, Gyémánt László és Sarkadi Péter egy-egy képe is fellelhető. Végül az eredeti ereklyéket és kellékeket bemutató Rajongók terével zárul a kiállítás, ahol a Sziget Fesztivál ikonikus K-hídján keresztül a rendszerváltozást követő zene világa is felvillan.

A kiállítás létrehozóinak legfontosabb célja az volt, hogy átfogó ismeretet adjanak a témáról a széles közönségnek, úgy, hogy izgalmas módon idézzék meg azt az időszakot, amelyben ez a különös, vasfüggöny mögötti zenei kultúra megszületett és kibontakozott. Ennek során a tárlat modern kiállítás-technológiai megoldásokkal nyújt élményközpontú ismeretterjesztést a közönségnek.

A Magyar Posta a Magyar Zene Háza egyéves jubileumára alkalmi bélyegblokkot bocsátott forgalomba. A bélyegre az intézmény épületének belső részlete és külső homlokzata került, míg az alkalmi borítékon a Magyar Zene Háza felülnézeti képe látható. A fekete sorszámú, perforált bélyegblokk ötvenezer, a piros sorszámú, vágott változat négyezer példányban készült. A bélyeget Palkó György művészfotói alapján Kara György grafikusművész tervezte.

A Liget Budapest Projekt részeként megvalósult, Fudzsimoto Szu japán építész tervei alapján felépült intézmény a nyitás óta példátlan népszerűségnek örvend a hazai és a külföldi látogatók körében, hiszen egy év alatt közel egymillióan látogattak el a házba. A hazai popzene hőskorát bemutató időszaki kiállítás hivatalosan október 29-ig tekinthető meg, de Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója és a kiállítás kurátora szerint, az óriási érdeklődés miatt nem zárható ki, hogy ősszel meg kell azt hosszabbítani.

Földesi László

Fotó: Magyar Zene Háza