2022.január 1-től minden webáruház és fogyasztó közötti megrendelés, áru adásvételére irányuló fogyasztói szerződésnek minősül. Ezért minden webáruháznak alkalmaznia kell az erre vonatkozó kormányrendelet új szabályait.

Az új jogszabály alapvetően két európai uniós irányelvet ültetett át a magyar jogrendbe, melyek az áruk adásvételére irányuló szerződésekre, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és a digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekre határoznak meg egységes szabályokat. Ezeket hazánkban a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályaival együtt kell alkalmazni.

Az új szabályok minden olyan webáruházra vonatkoznak, amely természetes személy (fogyasztó) részére árut ad el. Az egyik legfontosabb újdonság, hogy utóbbi fogalmába immár a digitális elemeket tartalmazó áruk is beletartoznak, tehát az olyan tartalmak vagy szolgáltatások, amelyek nélkül nem töltenék be funkcióikat. Ilyen lehet például bármilyen adat, amelyet digitális formában állítottak elő (operációs rendszerek, alkalmazások és szoftverek).

Az új szabályozás gyakorlatilag a digitális technika rohamos fejlődésével próbál lépést tartani. Hiszen korábban nem léteztek széles körben elterjedt, felhőalapú szolgáltatás keretében nyújtott szoftverek, folyamatosan megbízható, illetve valós idejű forgalmi adatokat biztosító navigációs rendszerek, vagy okosórák. A digitális tartalom az adásvételi szerződés megkötésekor már fel lehet telepítve az adott eszközre, de a felek megállapodása alapján az is előfordulhat, hogy erre később kerül sor.

A másik fontos idei változás a szavatossági jogokat érinti. Az elmúlt években ugyanis gyökeresen megváltoztak az elállási jogra, a panaszügyintézésre, a békéltető testületi eljárásra, az online vitarendezési platformra és az adatkezelésre, valamint a kötelező jótállásra vonatkozó szabályok. A mostani, 2022-es módosítás a fogyasztó és vállalkozás között úgy szigorít, hogy ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában is fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a korábbi fél éves hibás teljesítési vélelem most egy évre emelkedett.

Az adott terméknek, illetve szolgáltatásnak meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak. Alkalmasnak kell lennie arra a meghatározott célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott. Rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást és biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.

A jogszabály tehát elvárja, hogy az áru (szolgáltatás) rendelkezzen a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást is. Feleljen meg a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott, vagy próbaverzióként elérhetővé tett szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának. Így tehát mostantól az eddiginél fontosabb szerepe lesz a termékleírásoknak, és az ott szereplő állítások valódiságának.

Ha például egy vásárló email-ben megkérdezi, hogy a termék jó-e az általa meghatározott célra és a webáruház azt írja vissza, hogy igen, akkor később is számon kérhető lesz az eladón, ha mégsem jó adott célra a termék. A szerződésben meghatározott frissítések biztosítása akkor lehet érdekes, ha a termékhez, például egy robotporszívóhoz applikáció is jár, mivel ott utóbbi is a termék lényegi eleme.

 

Hibás teljesítés esetén a jogosult követelhet javítást, cserét, árleszállítást vagy végső soron elállhat a szerződéstől. Ezeknek a szavatossági igényeknek az érvényesítése két lépcsőben történik: első körben csak a kijavítás és a csere között lehet választani. A fogyasztó akkor jogosult a vételár arányos leszállítását igényelni vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha az eladó nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy azt csak részben végezte el.

Fontos változás továbbá, hogy a webáruházak általános szerződési feltételeiben (ÁFSZ) a vállalkozások kötelesek világosan, egyértelműen és közérthető módon, az ÁFSZ-ben szereplő fogalmak pontos és megfelelő használatával tájékoztatni a fogyasztókat.

Földesi László

Fotó: BKIK