A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a Pest megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) közös szervezésében került sor arra az online rendezvényre, amelynek a célja az volt, hogy széleskörű tájékoztatást nyújtson a csehországi vállalkozási lehetőségekről mind a kezdő exportőröknek, mind a tapasztalt, új piacot kereső vállalkozásoknak. A V4 programsorozat keretében sorra kerülő esemény követte a hazai külgazdasági stratégiát, és prioritásokat. Az előadók, akik között szerepelt Bial Tibor, Csehország budapesti nagykövete is, ismertették mindazokat a lehetőségeket és fontos tudnivalókat, amelyekre építve sikeres lehet az adott országban a befektetés, vállalkozás.

Több mint 120 regisztrálás jelezte a téma iránti fokozott érdeklődést. Dr. Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke megnyitójában kiemelte, hogy 2018-ban a V4-ek által vezérelt információs rendszer a gazdasági háttér segítésére jött létre, a progresszív gazdasági növekedés szolgálatára. Nem pillanatnyi fellángolás ez, hanem eltökélt folyamat. Külön megköszönte Bial Tibornak a kamara munkatársainak nyújtott segítségét Prága és Brno meglátogatásakor. A Brno-i vásár fontos szerepet tölt be a kapcsolatok építésében, számítanak a pandémia okozta gondok után az újraindításra ott is.

A nagykövet arról beszélt, hogy az előadók jó ismerői a területnek. Kiemelte a két nemzet jó kapcsolatát, ahogy a csehek ismerik Budapestet, a termálfürdőket, a Balatont, a Bikavért, úgy a magyarok Prágát, a Károly-hidat, a cseh söröket, a knédlit, és a Kisvakond meséjét. Gyümölcsöző további együttműködés várható. Ilyen a Dréher sikeres sörfőzdéje náluk, vagy a martfűi cipőgyár sikere, amelyet a cseh Bata cég alapított. Megemlítette a Skodákat, amelyek közül egyesek magyar motorral készülnek. Léteznek tehát a kapcsolati pontok az országaink és az emberek között. A pandémia miatt 5,5-ről 4,5 milliárdra esett vissza a forgalom, ám még így is a V4 országok közösen meghaladják Franciaország, és megközelítik Németország forgalmát. Szinte minden iparágban tudunk együttműködni. Több sikeres cseh vállalat működik Magyarországon, ahogy fordítva, sok példa, mint a MOL, vagy a Richter gyógyszergyár, a Danubius szállodák is ezt bizonyítják cseh területen. Ez egyúttal a lehetőséget is bizonyítja.

Dr. Kupcsok Lajos nemzetközi tanácsadó leszögezte, hogy a BKIK 2020 – 2024 közötti időszakára vonatkozó külgazdasági és nemzetközi stratégiájának középpontjában a V4-ek állnak. Mint felsorolta, az 1335-ben először megkötött egyezmény három országot fogott össze, az 1991-es megkötése során csatlakozott Szlovákia is. Napjainkra márkanév lett a V4; 1999-ben együtt léptek a NATO-ba, 2004-ben történt az uniós csatlakozás, most pedig 2020 óta közös a küzdelem a Covid ellen. A V4 stratégia fontos a magyar nemzetiségek miatt is. Tervezik az iparkamarák és a vállalati érdekképviseletek szövetségét. A későbbiekben kiemelte a személyes kontaktus fontosságát.

Velvéthy D. Árpád a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat brnói irodavezetője fontosnak láőtja az együttműködést a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a kamarák között. Feladatuk, hogy segítsenek a magyar vállalatoknak. 23 határon túli irodájuk és regionális képviseletük működik 10 országban. Emellett 14 belföldi irodájuk is széles szolgáltatási kört nyújt kiterjedt kapcsolati rendszerük segítségével. Ebben megtalálható például a partnerkeresés, a közvetítés, a külföldi kiállításokon a kedvezményes megjelenés elősegítése (így a Brno-i nagyvásáron), képzések, a kkv szektor támogatása, gazdaságfejlesztési programok, a versenyképesség növelése. A regisztráció ingyenes és a szolgáltatás szintén. Mentorai a hazai és a határon túli magyar kkv-k fejlődésének. A 2019-ben megnyitott brnói irodához érkező megkereséseknél tapasztalataik szerint a hungarikum termékek és a bor számít érdeklődésre, a befektetési tervek között szálloda, étterem és kávézó vásárlása egyaránt szerepel. Felhívta a figyelmet a július 1-től érvényes eldobható műanyag evőeszközök tilalmára, és arra a döntésre, amely 40-45 százalékban cseh áru jelenlétét követeli meg a nagy áruházakban. Úgy látja az előadó, hogy a csehek is hosszú távú együttműködésre számítanak. Elérhetőségük: brno@ced.hu

Dr. Illés Ádám ügyvéd, a Visegrad Legal munkatársa a jogi tudnivalókra figyelmeztetett Csehországgal kapcsolatban. Van, ahol elég a betöltött 18 év, a cselekvőképesség és a büntetlen előélet. Máshol szükséges a képesítés és például utazási irodáknál az engedélyezés. A különleges szakmákra (ügyvéd, adószakértő) különleges szabályok vonatkoznak.

Belák Csaba adószakértő (Gordia) ismertette a lízingszabályokat, beszélt a számviteli, adójogi ismeretekről, az uniós harmonizáció korlátairól, az adómértékekről és a digitalizációról a cseh ügyintézésben. Magyarországon ezzel kapcsolatban lehet információhoz jutni a Cseh követség budapesti konzulátusán (CzechPoint).

Az előadások után elhangzott kérdésekre a résztvevők azonnal választ kaptak. Bial Tibor arra a felvetésre, hogy a 2020-as Covid okozta gazdasági visszaesés után mi lehet a fejlődés motorja, elmondta, hogy az ipari szinten beágyazódott együttműködés, a stabil alapok, a gépipar, autóipar, élelmiszeripar kiegészítik egymást. Segít a közös történelmi háttér, valamint az, hogy mindkét ország nyitott az invesztíció, a jövő és az újdonságok felé. Ilyen például a mindkettőben, Szegeden és Prágában a lézerközpont, vagy az egyetemek közötti együttműködés.

A cégalapítás átfutási idejével kapcsolatban megtudhatták a résztvevők, hogy ha a fontos iratok megvannak, a társaság felépítésétől függően akár egy hét alatt is megtörténhet a bejegyzés.

Egyelőre a Covid írja a forgatókönyvet – jegyezte meg Máté Szilvia, a Cseh-Magyar üzleti klub főtitkára. Egész Európában leállt a személyes üzleti konferenciák megtartása a jelenlegi kritikus vírushelyzet miatt. Még a második félévre tervezett vásárok, kiállítások is bizonytalanok.

Zárszavában Dr. Kupcsok Lajos elmondta, Magyarország július 4-én veszi át a V4 elnökségét. Várhatóan a regionális és a digitális fejlődés megerősödése és felgyorsulása lesz a cél. Kutatás, fejlesztés és innováció kap fontos szerepet, például a felsőoktatásban. A kamarák segíthetnek a magyar nemzetiségiekkel a kapcsolattartásban.

Hajós Anna