Aratnak a pálinkáink, hiszen most már a kilencedik nyerte el az Európai Bizottság oltalmát, vagyis azt, hogy tilos ezt a nevet, pálinkát más helynek, országnak előállítani és így alkalmazni. Az Agrárminisztérium ismertette az eseményt, amelyre március 25-én került sor. Ezzel a magyar földrajzi árujelzők uniós oltalma alá eső termékeink száma 66 lett.

Valódi különlegesség ez a vadkörte ital. Vas és Zala megyékben lévő kereskedelmi pálinkafőzdékben készülhet, az ott gyűjtött vadkörték felhasználásával, az eredeti termékleírás alkalmazásával. Ott szabad cefrézni, erjeszteni, lepárolni és pihentetni. Magas arányú a vadkörte felhasználás, hetvenöt százalékos. A további 25 százalék őshonos és elismert körtefajta lehet. Az elkészült pálinkát a fanyar vadkörte illat jellemzi, és a gyümölcs alacsony cukortartalma miatt a főzése speciális szaktudást igényel.

Uniós oltalomban részesül tehát most már az újfehértói meggypálinka, a békési szilvapálinka, a szatmári szilvapálinka, a szabolcsi almapálinka, a kecskeméti barackpálinka, a gönci barackpálinka, a vasi vadkörte pálinka, és maga a pálinka, valamint a törkölypálinka szó.

Az Európai Bizottság eredetvédett oltalma nemcsak a kiemelkedő hazai termék elismerését jelenti világszerte, hanem egyúttal gazdasági hasznot és előnyt is biztosít az előállítók és az ország számára. Az így elismert agrártermékek jóval magasabb áron értékesíthetők. Éppen ezért vannak további hazai termékek és élelmiszerek, amelyek várnak erre az oltalomra. Így például a budaörsi őszibarack, a nagykörűi ropogós cseresznye, vagy éppen a balatoni hal. További pálinkák sora, amelyek nemzeti oltalom alatt állnak, és folyamatban van uniós oltalmuk elismerése iránti kérelem: a nagykunsági szilva-, valamint birspálinka, a homokháti őszibarack pálinka, a nagykörűi cseresznyepálinka, a madarasi birspálinka és a sárréti kökénypálinka. Előbb-utóbb ebbe sorba kerül a göcseji körtepálinka és a pannonhalmi törkölypálinka.

Hajós Anna