Jól haladnak az építkezési munkálatok a Budai Várban, ahol többek között a Hauszmann Alajos tervei alapján 1901-re felépült Királyi Lovardát teremtik újjá. A háborúban megsérült épületet végleg lebontották, s most újraépítését a Nemzeti Hauszmann Terv részeként hajtják végre.

Az épület alapkövét már 2016. május 20-án letették, de az építkezés érdemi része csak 2017-ben vette kezdetét. Mostanra a beruházás gyakorlatilag elkészült, s időközben visszakerült helyére, a Lovarda elé ifjabb Vastagh György A lovát elővezető csikós című szobra is. A műalkotást a második világháború után egy raktárban őrizték, majd a hetvenes években felújították. Az 1980-as évektől kapott új helyet a Hunyadi-udvarban, most pedig egy újabb felújítás után, ismét eredeti helyén tekinthető meg.

A Nemzeti Hauszmann Terv alapján, 2024-ig valósul meg a budai Vár teljes rekonstrukciója. Ennek a keretében építik vissza nem csak a Királyi Lovardát, hanem a Főőrség épületét, valamint a kettőt összekötő Stöckl-lépcsőt is. A Nemzeti Hauszmann Terv célja, hogy a Budavári Palota egyszerre legyen az egykori királyi székhely emléke, mai közjogi funkciók helye és turisztikai látványosság. A kormány szándéka, hogy ismét a nemzet kincsévé tegye a Budavári Palotát.

A fejlesztéseknek azonban fontos turisztikai céljai is vannak. Egy közvélemény-kutatás szerint a magyarok 38%-a még egyáltalán nem, további egyharmaduk öt évnél régebben, egy éven belül pedig csak tizedük járt a budai Várban. Az ottani múzeumi terekbe a Várban megfordulóknak is csak fele lépett be eddig életében, közülük a legtöbben a Magyar Nemzeti Galériába. A felmérés szerint a polgárok 80%-a egyetért a Budavári Palota felújításával, és csak 13% százalék ellenzi, kétharmaduk szerint pedig több látogatható kulturális térre lenne szükség a Várban.

A Királyi Lovardában még jelenleg is zajlanak a külső és a belső munkálatok, melyek 2019-ben ugyan befejeződhetnek, de a végleges átadást csak 2020-ban tervezik. Meg kell ugyanis még építeni a csatlakozó akadálymentes utakat, amely összeköti az épületet a Hunyadi udvar szintjével, valamint a Palota úttal. A rekonstrukció fontos eleme ugyanis, hogy a Vár a Tabán felől is könnyen és akadálymentesen megközelíthető legyen. Ezért helyreállítják a Csikós udvarról a Hunyadi-udvarra vezető rámpát is.

Idén tavasszal pályázatot írtak ki az újjáépült Főőrség és Lovarda épületében található vendéglátó egységek és rendezvényterek hasznosítására. A cél a Budavári Palota turisztikai kínálatának bővítése a hazai gasztronómia élményszerű bemutatását lehetővé tevő vendéglátó egységek kialakításával. A Főőrség épülete esetében a bérlő kötelezettsége a bérlemény belső kialakítása, a tevékenységéhez szükséges berendezésekkel, gépekkel, eszközökkel való felszerelése, valamint annak vendéglátó egységként való működtetése úgy, hogy a bérlemény a nagyközönség számára látogatható és megismerhető legyen. A bérlő köteles a bérleményben működtetett vendéglátóhelyek kínálatában a magyar konyhára jellemző fogásokat és magyarnak minősített termékeket tartani.

A Királyi Lovarda esetében a bérlő kötelezettsége a létesítmény rendezvényházként történő hasznosítása, kulturális, gasztronómiai, üzleti és családi rendezvények szervezése, befogadása, lebonyolítása, a rendezvényekhez szükséges bútorok, valamint további rendezvénytechnikai eszközök beszerzése és biztosítása. Az eredeti funkcióin túl tehát rendezvénytérként is működik majd, így jövőre többek között akár bálokat, művészeti vásárokat is befogadhat.

Földesi László