A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénysorozatot indított érdeklődő tagjai számára, hogy megismerhessék más országok turisztikai helyzetét, feladatmegoldásait. Így került sor a „Turizmus felsőfokon – avagy hogyan csinálják mások” rendezvényre, amely a soron következő konferenciák indítóprogramja. Bornemisza Miklós, a BKIK alelnöke nyitóbeszédében a turizmust minden ország GDP-jének fontos részeként méltatta, amely sok területtel együttműködve fejti ki hatását az identitásban, a logisztikában és más gazdasági ágazatokban egyaránt. Nálunk a turizmus elérte a GDP 10 százalékát. A kormány további lépéseket tesz, amelyek segítik a bevételt. Ilyen a Belgrádtól Gdanskig tervezett vasútvonal is.  Ausztria a turizmusban előttünk jár, Románia nagy lépésekben követ minket, mint a beszámolókból megtudhattuk.

Kovács Balázs, a GD Consulting Bécs-Budapest tulajdonos ügyvezetője jól ismert a magyar turizmus szereplői előtt. Hosszú évekig a bécsi turisztikai külképviselet vezetője volt. Az ott szerzett tapasztalatait továbbra is az osztrák idegenforgalomban kamatoztatja 2017 óta, és dolgozik az osztrák-magyar kapcsolatok fejlesztésén. Előadásában megemlítette, hogy Tirol már 1849-ben megalapította „Szépészeti egyletét” a turizmus érdekében. Szemléletbeli érdekesség, hogy Ausztriában „szabadidő gazdaságról” beszélnek. Tizenkét pontban sorolta fel Kovács Balázs az erre jellemző trendeket és gyakorlatokat. A stabilitás fontos. A II. világháború után felgyorsult a turizmus fejlődése. A tartományok kötelessége ennek elősegítése. Mindegyik tartománynak saját turisztikai törvénye, gazdasági kamarája van, és ott helyben folytatják a belföldi kommunikációt. A szemléletük legfontosabb jellemzője az életminőség központú gondolkodás. Például több mint 30 éve tartanak karácsonyi vásárokat. Ez is bizonyítja a kiszámíthatóságukat. Az osztrák példát a világ turisztikai feladatvállalásában 11-12.-ként tartják számon és követendőnek mind infrastruktúrájában, mind szolgáltatásaiban. Úgy gondolják, hogy a turizmus „boldogságipar”. És ez vonatkozik a vendégre és a vendéglátóra egyaránt. Hatásos vizuális elemeket használnak. Az információ kincs, ennek segítése a digital-turizmus stratégia feladata. Helyben hasznosítását kívánják; hatalmas adatbázis jött eddig létre a vendégek és a helyi lakosság megkérdezése révén. Így kiszűrhetők az anomáliák.

Folyamatos a tematikus termékfejlesztés, a specialitások kidolgozása. Ilyen a kerékpár utak térképe, a gyermekszerető hotelek, a kolostorok, és a családbarát szállodák sorának hozzáférhetősége. Létrehoztak hálózatokat, negyedévente jelentetnek meg a regisztrált családok számára elküldött újságot. A bejelentkezésnél a szálláshelyen kedvezmény kártyát is juttatnak, amelynek felhasználása digitális alapon történik, ezzel pedig az adózás is regisztrált. A külföldi piacok megnyerése az Österreich Werbung feladata.

Új megközelítés az életművészet középpontba állítása. Ennek jelszava a „Jobb élet – jobb élmény”. Ezt a célt szolgálja például Linz szlogenje: Linz változik és változtat téged. Az iparvárosból élményváros lett. A másik érdekes újdonság a programok biológiai óránkhoz igazítása. Az ebédszünetben a konferenciákról a városba viszik a résztvevőket. „Vendégségben, a városodban” jelszóval el kívánják érni, hogy a helyi polgárok is megtalálják a tematikus katalógusok segítségével a számukra érdekes szolgáltatásokat. Újabb különlegesség az úgynevezett neuromarketing. A mesterséges intelligencia tantárgy az oktatásban foglalkozik a turizmussal is. Az agykutatás szerint a döntések 90 százalékát a tudatalattink befolyásolja. Ezért ajánlják a bécsi városlátogatást a hedonistáknak és a kalandkeresőknek is. 2025-ig dolgozzák ki a látogatóstratégiát, amely munkában a helyi emberek is részt vesznek. Készül a „Mesterterv”, a minőségi élettér kialakítása érdekében. (mindez olvasható részletesebben a good-deal.at; good-deal.hu internetes oldalon)

Románia turizmusát és az üzleti lehetőségeket ismertette dr. Kraft Péter, a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének alelnöke. Mint mondta, nehéz helyzetben van az ország, hiszen a lakosságszámuk 5-6 millióval csökkent. 2007 óta tagjai az Európai Uniónak. Hallatlan fejlődés tapasztalható Moldva, Erdély és Havasalföld területén. A turizmusban vonzerő a friss levegő, a folklór és a kultúra. A GDP 11 százalékát adja a turizmus, és ez a szám növekedést mutat. A tavalyi évben 30 millió vendégéjszakát regisztráltak. A külföldről érkezők nagy része üzleti utazó, átlagosan 510 eurós napi költéssel. A legnépszerűbb uticél Bukarest. Német, izraeli, olasz, francia és magyar a legtöbb látogató. A Székelyföld kapujának számító Marosvásárhelyen létesített repülőtér újra forgalmaz. Az ország összes reptere 21 millió utast fogadott. A turizmus potenciáljában fontos szerep jut a 20 milliós lakosságnak. A náluk is meghonosított üdülési csekk segíti a belföldi turizmust. Vidéken nemzetközi láncok nyitnak hoteleket, mint például az Accor. Sok a családi hotel, valamint a szakszervezetek szállodái is működnek. Sikertörténetként megemlítette a zabolai Mikes kastély felújítását; itt 22 szobás luxusszálló üzemel. Székelyudvarhelyen, Küküllőn magyarok révén másfél éve működik szálloda. Marosvásárhelyen két éven belül nyit az első nemzetközi szálloda, 100-110 szobás lesz és magyar a tulajdonosi kör.

Hajós Anna

Fotó: Mészáros Mariann