Az EU egyik legismertebb kezdeményezése az Európai Kulturális Fővárosok projekt, amelyet 1985-ben az ismert színésznő, Melina Mercouri akkori görög kulturális miniszter javaslatára fogadtak el. Minden évben általában két-három különböző ország egy-egy kiemelt városa kapja meg a címet és a bemutatkozási lehetőséget. Magyarországon 2006-ban Pécs (Isztambul és Essen társaságában) volt, és 2023-ban Veszprém él ezzel a lehetőséggel. Szlovákiában 2013-ban Kassa nyerte el Marseille városával együtt, most pedig ismét élhetnek a lehetőséggel, 2026-ban Finnországgal együttműködve. Idén Temesvár, a görög Elefszina és Újvidék nyerte el a bemutatkozást.

A kiválasztott városok mindegyik országban arra törekszenek, hogy Európa kulturális életének központjává váljanak az adott időszakban, bemutatva művészetüket, hagyományaikat, ezzel is erősítve az ott élők életminőségének javítását, az összetartozás érzését. Megindulhat a további gazdasági fejlődés is.

Nyolc szlovákiai város pályázott a megtisztelő címre: Besztercebánya, Galgóc, Túrószentmárton, Nyitra, Eperjes, Trencsén, Nagyszombat és Zsolna. Az utolsó szakaszba Nyitra, Trencsén és Zsolna jutott, ahogy a Magyarországi Szlovák Turisztikai Képviselettől megtudtuk.

Nyitra kiemelkedő lehetőségként tekint négy közösségi lakótelep létrehozására, amelyek rendezvények, műhelyek, vagy ökooktatás központjaiként, helyszíneiként működhetnek. Ezen túlmenően bíznak a Nappali elnevezésű projekt koncepcióban, amely városi klubházként működhet.

Trencsént aktív kulturális nagykövetei mutatják be. Feladatuk a polgárok tájékoztatása és bevonása a város kulturális eseményeibe, és a trencsénteplici Machnac gyógycentrum (gyógyház) megmentésébe, amelyet a város a művészek alkotótereként kíván felhasználni.

Zsolna kulturális nyitottságát és aktív polgári részvételét a 20 évvel ezelőtt Párizsból odaköltözött Christian Potironnak köszönheti, ő segített felépíteni a Stanica kulturális központot. Jelenlegi terve a város köztereinek fejlesztése, amelyet a helyi polgárok a legnagyobb problémának tartanak. A jelöltséget nem propagandának tekinti, hanem a nemzetközi együttműködés lehetőségének, kulturális előrelépésnek. Emellett fontosnak tartja Zsolna történeti öröksége üzenetének közvetítését.

Hajós Anna