A magyar országgyűlés honatyái 1889-ben sokat vitatkoztak arról, hogy a közlekedésben a „jobbra hajts”, vagy a „balra hajts” legyen a kötelező. Végülis, miután Ausztriában és más európai országokban is a baloldali volt a hajtási irány, ez a döntés született meg nálunk is 1890-ben. Azonban a II. világháború megindulása alapos változást hozott: a németországi közlekedési szabályok lettek uralkodóak, miközben megszállták Európa országait. Nálunk 1941-ben született meg a döntés, ám két részletben történt az áttérés a jobbra hajtásra. Budapesten és környékén még egy ideig maradt a baloldali közlekedés 1941. november 9-ig, míg vidéken már július 6-tól érvénybe lépett a rendelet. Érdekes módon a kisföldalattinál évtizedekkel később történt meg mindez.

1896. május 2-án indult el első útjára a millenniumi földalatti vasút, amely a kontinensen az első ilyen volt. Az ország ezredéves fennállására készült kiállítás megnyitására készült el, és a külön erre a célra megalkotott termes kocsi vitte oda Ferenc Józsefet. A korszak legmodernebb építési megoldásait alkalmazták, többek között a vasbetont. A járműpark messze megelőzte a korát. Az eredeti kocsik, többszöri felújítással, ám mégis egyedülálló módon 77 évig közlekedtek. 11 állomása volt: a mai Vörösmarty tértől indult, azután felszíni állomásként megállt az Állatkertnél, majd a mai Széchenyi fürdőnél. 1970-ben, Pest és Buda egyesítésének centenáriumára született meg a döntés a vonal meghosszabbításáról, és határidőre el is készült az a 4,4 kilométeres, most már teljes egészében föld alatt vezető pálya, amelyet 1973-ban adtak át. És ekkor tért át a kisföldalatti a jobbra hajts közlekedésre. Ez a múlt magyarázza, hogy a lenti menetiránnyal ellentétesen vezetnek le a lépcsők a megállókba az eredeti állomásoknál. 1975-ben pedig a mai Erzsébet téren a feleslegessé vált alagútszakaszban megnyílt a Földalatti Vasúti Múzeum.

Gyerekkoromban sikítoztunk az örömtől, amikor feljutott a kisföldalatti a felszínre a Hősök tere után, az Állatkertnél pedig egy kis hídon lehetett átmenni a tóhoz, és még utazhattunk, ha volt türelműnk kivárni a császári termeskocsi érkezését, abban.

A Magyar Nemzeti Bank a kisföldalatti megnyitásának 125. évfordulója alkalmából 2000 forint névértékű, réz és nikkel ötvözetű emlékérmét bocsátott ki május 3-án, 8000 példányban. Bitó Balázs iparművész tervezte a különleges emlékérmét, amelynek egyik oldala egy XIX. századi rajz alapján az egyik megálló metszetét ábrázolja, jól láthatóan bemutatva annak földfelszíntől való rövid távolságát, a kéregvasút jelleget. Az előoldalon a törvényes fizetőeszközök kötelező éremképi elemei is megjelennek. A hátlapon egy faburkolatú egykori motorkocsi látható, felette a MILLENNIUMI FÖLDALATTI, és a VASÚT felirat, majd a megnyitás évszáma, 1896, valamint 2021, a verés éve. A művész mesterjegye a kocsi oldalán felcsavarozott rézbetűként látható.

Hajós Anna