Augusztus 5-étől péntek esténként és hétvégéken, Tokajbusz néven új járatokat indít a hegyaljai borvidéken a Volánbusz. A próbaüzemben október végéig üzemelő szolgáltatás Tokaj és Szerencs vasútállomásokon nyújt átszállást Miskolc–Budapest, illetve Nyíregyháza–Debrecen között közlekedő vonatok utasainak.

A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) megrendelésére létrehozott fejlesztés célja, hogy akár Budapestről, akár pedig az ország keleti felének nagyvárosaiból könnyen elérhetővé váljon a Tokaj-Hegyaljai borvidék, és azt autó nélkül, tömegközlekedéssel lehessen bejárni. A péntek este, valamint szombaton és vasárnap késő délelőttől késő estig a vonatokhoz hangoltan, kétóránként közlekedő Tokajbusz-járatok útvonala érinti a térségben elhelyezkedő fontosabb turisztikai látványosságokat, pincészeteket is.

Az új szolgáltatással elsősorban a borturizmust szeretnék segíteni. A borvidékre praktikus ötlet vonattal utazni, mert Tokaj könnyen elérhető vasúttal, így Budapestről, Miskolcról, Debrecenből vagy Nyíregyházáról egy napra vagy akár egy hétvégére is érdemes ellátogatni ide. A buszjáratoknak köszönhetően pedig, még néhány pohár bor után is biztonságosan haza lehet jutni autó nélkül.

Augusztus 5-étől új, közös vasúti-autóbuszos, egy- és háromnapos Borongoló napijegyet is bevezettek. Előbbi 590, utóbbi 1190 forintért vásárolható meg a Tokajbusz-járatokon, a térség pénztáraiban, a MÁV-appon és automatákban, illetve természetesen elővételben is. A napijegyek a Tokajbusz-járatok mellett a Tokaj, Tarcal, Mezőzombor, Szerencs, Mád, Tállya, Rátka, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye településeket magába foglaló zónán belül a vonatokon, a Tokajbuszokon és más Volánbuszokon egyaránt felhasználhatók utazásra.

A MÁV online jegyértékesítési rendszerein keresztül vásárolva 10%-os kedvezmény érhető el a jegyekre. A TIM a MÁV-Starttól további menetrendi bővítéseket is megrendelt a térségben: Nyíregyháza és Miskolc között a hétvégéken is közlekednek a kora reggeli és késő esti személyvonatok, a Nyíregyháza és Szerencs közötti reggeli és esti járatok útvonalát pedig Miskolcig hosszabbították meg. Ha a turisztikai fejlesztés beválik, jövőre akár tovább bővíthetik az intercityk esti üzemidejét.

Tokaj-Hegyalja a magyar bortermelés egyik legkiemelkedőbb régiója, történelmi borvidéke 2002 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján, ezzel a címmel pedig a világ hivatalosan elismerte, hogy számára is nagy jelentőségű van az itt élő borászközösség. A tokaji márkanévvel sokan kötik össze jelenleg is Magyarországot, vagyis a bor határozza meg e térség jövőjét is.

A világörökség részét képező műemléki pincesor hagyományos programjai a patinás – esetenként többszáz éves – családi pincészetek meglátogatásával egybekötött borkóstolók és bemutatók, mely során vásárlásra is lehetőség nyílik. A legtöbb helyen ma már a pogácsa és ásványvíz mellé paraszttálat, sajtokat, kenyérlángost, vagy akár gulyást is kínálnak a vendégeknek, s közben rövid, de szakszerű helytörténeti előadással színesítik a programot, néhány pincében pedig hamisítatlan cigányzenével fokozzák a hangulatot. A helyi szálláshelyeken szinte mindenütt van már medence, wellness központ, szauna, szolárium vagy konditerem, az étkezés pedig a svédasztaltól a félpanzión át a gyertyafényes romantikus vacsoráig terjed.

A történelmi borvidék egyben a világhírű tokaji aszú szülőhelye. Készítésének különösen kedveznek Tarcal löszös dűlői, de az utóbbi években az itt termett szőlőkből készült száraz borok is bizonyították a termőhely kiváló adottságait. Az aszút sokáig desszertborként ismerték, a feljegyzések szerint Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony udvari lelkésze készítette el az első palackot a 16. században, amellyel úrnőjét lepte meg húsvét alkalmából.

Tokaj-Hegyalja népszerű szőlőfajtája a furmint (amelyből aszút is készítenek). Az ugyancsak itt termő sárgamuskotály fajtát már a rómaiak is előszeretettel fogyasztották gyümölcs és bor formájában. A Tokaji Szamorodni neve állítólag a lengyel „ahogyan termett” kifejezésből származik. Az itteni hárslevelű hasonlít a furmintéhoz, ám annál jóval lágyabb összetétellel bír.

A világon egyedülálló szőlészeti-borászati tradíció mellett a terület azért is lett a világörökség része, mert megőrizte évezredes egységét. A Tokaj-hegyaljai szőlőket említő első írásos emlék 1251-ből származik, és a dombokon nyújtózó tőkék mára kétségkívül a vidék elengedhetetlen részeivé váltak.

Földesi László

Fotó: MÁV-Start, Volán, Tourinform