Szlovénia fővárosa, Ljubljana kiemelt turisztikai élményei közé, jelentős zenei, színházi és kulturális életéhez múzeumok, gyűjtemények is tartoznak. Fontos kereskedelmi útvonalak középpontjában alakult meg a város, amely éppen ezért már az ősi idők óta lakott. A rómaiak idején erre vezetett a Borostyán út, amely Szombathelyet is érintette. A közelmúltban kerültek a főváros egykori építészének, Joze Plecniknek az építményei, épületei az UNESCO világörökségi listájára. A Műemlékek és helyszínek nemzetközi tanácsa, az ICOMOS, hét alkotását ismerte el, köztük a Hármas-hidat, a Kongresszus teret és a Zale temetőt, amelyek mély emberi látását és várostervezését tükrözik. Az egykori osztrák-magyar tartományi várost munkásságával a nemzet fővárosává változtatta. Az építész 1872-től 1957-ig élt és alkotott.

Ljubljana folyamatos erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy mind a hazai közönséghez, mind a nemzetközi nyilvánossághoz közel vigye a kiváló építész munkáit. Számos lehetőséget hoztak létre, hogy jövőre, születésének 150. évfordulójára örökségét népszerűsítsék. Ilyen a nemzetközileg díjazott Bajusztúra (a művésznek bajusza és szakálla is volt), amely rajta kívül Ivan Cankar író és Rihard Jakopic festő életét mutatja be. Van és népszerű a Plecnik első pillantásra, valamint a Plecnik kerékpárút elnevezésű túra is. Újdonság a Plecnik víziói, amely ingyenes, önálló hangtúra és gamifikált élmény. Ez egy mobilalkalmazás segítségével tárja fel az építész nem megvalósított városi projektjeit: a Szabadság katedrálisát, elképzelését a szlovén parlamentről és az ugyancsak nem megépített Mészáros hidat, amely lezárta volna Ljubljana központi piacát. A másik túra a Plecnik építőmester, amelynek során az érdeklődők kis csoportokban felfedezhetik azokat a tereket és tárgyakat, amelyek részei voltak a mester mindennapi életének. Kezdve az utcai lámpáktól a kedvenc kávéjának kóstolásáig, az irodai szobájának látogatásával, ahol aludt is. Így betekintést nyernek eredményeibe, a főváros történelmébe, és számtalan érdekes építészeti elemébe.

Így Karácsony közeledtével Szlovénia ünnepi ízvilágával is érdemes megismerkedni. 24 gasztronómiai régiójának mindegyike tartalmaz sajátosságokat, ám december a legizgalmasabb időszak ezen a téren. Az országban sok helyen ma is tartják a böjt hagyományát. Ilyenkor olyan egészséges ételek kapnak helyet a menüben, mint a hüvelyesek, gabonafélék és zabkása, a tőkehal polentával, vagy a burgonyaleves. Hús csak karácsony napjának beköszöntével kerül az asztalra, főleg sertés, mert úgy vélik, nem szabad karmokkal visszakaparni, hanem inkább orral kell előnyomulni az újév felé.

Az egyik legrégebbi szokás a karácsonyi kenyér, a poprtnik készítése; a hagyománya még a pogány időkből maradt fenn. A téli napforduló és a fény megünneplésére szolgál, a bőséget és az újesztendőt szimbolizálja a fehér lisztből készülő tejkenyér. Ezért nemcsak az asztalra jutott, hanem a jószágok, sőt a szántóföld is kapott a jó termés érdekében.

A szlovén hagyomány szerint karácsony napján az asztalnak annyira tele kell lenni étellel, hogy lehetetlen legyen helyet találni a poharaknak. Éjfél után többfajta kolbászt tálalnak. Köret lehet pácolt retek, savanyú káposzta, és öntött vas serpenyőben készült sültburgonya. Desszert a különböző töltelékű rétes, a struklji, amelyek közül a legnépszerűbb a diós. A gyümölcskenyér receptje régiónként változik; a friss és szárított gyümölcs mellett a dió is fontos alkotóelem. A potica (diós, vajas töltelékű kifli) nem hiányozhat egyik régióban sem az asztalokról. A tésztás édesség annyira ízlett XVI. Benedek pápának, hogy  szlovéniai látogatása során utána is rendelt belőle.

Hajós Anna

Fotó:kulinaricna-dozivetja.eu