A Magyar Tudomány Ünnepe a november hónap, amikor jeles tudósainkra emlékezünk és emlékeztet bennünket a Magyar Tudományos Akadémia is. Gyakran fordul elő, hogy a megemlékezéshez külföldi tudományos szervezetek is csatlakoznak. Így történt most is, amikor a világhírű arabistára, az európai iszlámtudományok megteremtőjére, Dr. Goldziher Ignácra emlékezünk, halálának 100. évfordulója alkalmából. Izraeli, finn és holland tudósok is részt vettek a rendezvénysorozaton.

A neves tudós 1850-ben született Székesfehérváron. Igazi csodagyermek volt, hiszen első könyve 12 éves korában jelent meg. Puritán vallásosság és zsidó tudományok elkötelezettségében nevelkedett. Már négyévesen tudott olvasni, egészségi állapota miatt magántanuló volt az érettségiig. Orientalisztika tárgyakat hallgatott a későbbiekben, és sokat segített ebben a kor másik nagy orientalistája, Vámbéry Ármin, aki tanította és segítette a keleti stúdiumokban. Már ekkor török meséket fordított. Ugyancsak támogatta Ballagi Mór, aki rendelkezésére bocsátotta hatalmas könyvtárát, gyűjteményét. Ő vezette be a teológiába és a bibliai irodalomtörténetbe. Eötvös József vallás-, és közoktatásügyi miniszter lehetővő tette, hogy az érettségi után külföldi egyetemen tanuljon tovább. Berlinben, Lipcsében hallgatta a kor neves professzorait, és Eötvös kérésére 1870-ben, 20 évesen doktorált. Tovább tanulmányozta az arab kéziratokat a leideni egyetemen. Járt Damaszkuszban, Kairóban. Tudását annyira megbecsülték, hogy nem muszlimként részt vehetett az Azhar mecset óráin.

Érdeklődésének homlokterében mindvégig a közel-keleti, elsősorban sémi eredetű népek szélesen értelmezett kultúrtörténete állt, sok összehasonlító judaisztikai anyaggal. Több mint 900 tételt számlált a munkássága, mind magas szintű volt, megalapozva Európában ezt a tudományágat. Egyszerre ismerte az irodalmi és a beszélt arab nyelvet, valamint a nyelvjárásokat. Könyvei, cikkei nagy hatásúak voltak, a sivatagban kialakult vallás jellegzetességeit általa jutott el Európába. Egyetemi pályafutásával összehasonlítva az Akadémián kimagasló sikert ért el: 26 évesen levelező, 1892-ben pedig rendes tagja lett a testületnek, később az igazgatótanácsnak is. 1921-ben halt meg, ravatalát a Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokában állították fel, ahol most a rá emlékező és emlékeztető kiállítás is megnyílt. Hagyatékára külön szobát nyitottak akkor, az akadémiai könyvtár őrzi napjainkban ezeket a kincseket. Több külföldi egyetem díszdoktora, több akadémia külső tagja lett. Világszerte több kutatóintézet választotta tagjául.

November 15-én, Budapesten, a Holló utca 4. szám alatti emléktábláját ünnepélyesen megkoszorúzta Dr. Lamm Vanda, az MTA alelnöke és Yohanan Friedmann az Ázsiai és Afrikai Tudományok Intézetének (Izrael) professzora. Az alelnökasszony elmondta, mintegy 30 évig élt itt ebben a házban a tudós, aki egyúttal a Budapesti Neológ Izraeli Hitközség titkára is volt. Munkásságának világszerte elismert nagyságát emelte ki mindkét koszorúzó professzor. Az eseményen több külföldi vendég és a piliscsabai MTA-Avicenna Közelkelet Kutatások Intézetének tagjai is részt vettek.

Az ünnepi megemlékezés folytatódott az MTA székházában, majd több helyszínen tudományos előadásokon értékelték Goldziher Ignác munkásságát. Koszorúzás volt szülőházánál Székesfehérváron, és védetté nyilvánított sírjánál, a Kozma utcai temetőben. Jeruzsálemben jövő januárban kerül sor a róla szóló, munkásságát értékelő konferenciára.

AZ MTA aulájában 2022. február 15-ig ingyenesen tekinthető meg az emlékkiállítás.

Hajós Anna