Budapest turisztikai kínálata egy új, izgalmas attrakcióval gazdagodik majd, ha megépül a Gellért-hegyi sikló, amely a közelmúltban kapta meg a környezetvédelmi engedélyt.

Amennyiben az időközben módosított tervek engedélyezése is sikeresen befejeződik, a beruházás a terület átadásával és a régészeti feltárások folytatásával rövidesen elindulhat. Ha a 25%-ban fővárosi, 75%-ban magántulajdonú beruházás a tervezett másfél év alatt elkészül, akkor az utazóközönség akár már 2022 végén vagy 2023 elején használatba vehetné a Tabán és a Citadella közötti siklót.

Bár az új létesítmény elkerülhetetlen tájképi változást jelent, mert a sikló látható lesz a belvárosból éppúgy, mint a Dunáról vagy a pesti rakpartról is, az UNESCO előírásainak megfelelő, komplex világörökségi hatástanulmány azzal számol, hogy a Gellérthegy sziluettje és a Citadella látványa alapvetően nem változik meg. Ugyanakkor az építés során fontos elvárás a projekttel szemben, hogy tekintettel legyen a környező táj anyag- és színvilágára, s minél inkább illeszkedjen a közvetlen környezetébe.

A tervek szerint az üzletekkel és kávézóval kiegészülő alsó állomás bejárata a Tabán területén, a Hegyalja út alatti új gyalogos-aluljáróból fog nyílni, és az Orom utcáig, mintegy 100 méteres szakaszon a föld alatt fog közlekedni. A felső szakaszon lábakra állított acélszerkezeten, a felszín felett 3,6-4,5 méter magasan halad majd a két, legalább 40 személyes kabin. A 150 négyzetméteres, többszintes felső állomáson egy félköríves kilátóterasz is épül. A siklókocsik nem a Citadella sétány szintjére, hanem egy szinttel lejjebb, egy támfal-építménybe érkeznek majd. Ennek köszönhetően az épület még enyhébb hatást gyakorol majd a környezetére.

Miután a teljes menetidő kevesebb lesz, mint másfél perc, a sikló óránként akár ezer utas feljuttatását teszi lehetővé a Gellért-hegy tetejére. Az itteni egyedülálló panoráma mellett további olyan kiegészítő élményelemek várják majd a látogatókat, amelyek a fejlesztő várakozásai szerint minden utas számára emlékezetessé teszik majd a siklón történő utazást, és ezáltal Budapest turisztikai megítélése, pozíciója jelentős ugrást érhet el a világ leglátogatottabb városainak sorában.

Azt bizonyára kevesen tudják, hogy a Gellért-hegyi sikló megépítésével egy több mint százéves terv válhat valóra, hiszen az 1870-ben átadott budavári sikló mintájára, már 1904-ben kész tervek voltak a beruházás megvalósítására, ám az építkezés végül – anyagi okok miatt – nem kezdődhetett meg. Több évtizeddel később a sikló megépítésének szándéka az I. kerület 1996-ban kiadott Szabályozási Tervében jelent meg újra. A mostani terveket Magyarország egyik legnagyobb építészeti hagyományokkal és műemlékvédelmi referenciákkal rendelkező építészirodája, a KÖZTI Zrt. készítette el.

A felvonó megépítése azt is lehetővé teszi, hogy a városrész közúti forgalmát rendkívül módon megterhelő turistabuszokat kitiltsák a környező utakról. Az idegenforgalmi főszezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. A rájuk vonatkozó behajtási korlátozás elrendelését követően a városrész útjai jelentős forgalomtól mentesülnek, és a levegő minősége is érzékelhetően javulni fog. Emellett a Citadella alatti busz- és gépkocsiparkoló teljes aszfaltozott területe is végre zöldfelületté válhat.

Földesi László

Fotó: KÖZTI Zrt.