A Magyar Rádió egykori épületeibe költözik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új kampusza, mely várhatóan 2027-ben nyitja meg kapuit a diákok előtt.

A Makovecz Imre által tervezett piliscsabai épületegyüttest 26 év után elhagyó PPKE a fővárosban hozza létre az új központját. Ehhez a kormány a PPKE-t fenntartó Magyar Püspöki Kar tulajdonába adta a Palotanegyed, illetve a Magyar Rádió egykori számos épületét, míg cserébe átveszik a megüresedő Makovecz-féle épületeket. A Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) pályázatot írt ki a laborokkal, műszaki és informatikai kutatóközpontokkal is rendelkező, korszerű egyetemi épületek tervezésére. A tíz beérkezett munka közül a Közti, illetve a Hamburg C Kft. közös terve bizonyult a legjobbnak.

Mivel az egyetem 53 ezer négyzetméter nettó hasznos összterületen megszülető új campusa a Magyar Rádió egykori tömbjében kap helyet, a pályázati kiírásnál fontos szempont volt, hogy sikerüljön megőrizni a különböző korokban beépült terület értékeit úgy, hogy közben mégis létrejöjjön egy egységes, és a felsőoktatás változatos igényeinek – előadótermek, tantermek, laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok, könyvtár, olvasótermek, sportlétesítmények, szakkollégium, menza – megfelelő épületkomplexum.

Az első látványtervek azt bizonyítják, hogy nemcsak a 19. századi paloták, hanem a későbbi korok értékes épületei is megmaradhatnak. Így többek között az Ybl Miklós munkájaként 1863-ban megszületett, 1944-ben teljesen kiégett Károlyi-palota is megújulhat, az épület egykori kertjének sorsáról azonban csak egy későbbi pályázaton dönthetnek. Az ugyancsak Ybl Miklós által tervezett, és 1857-1858 között felépült Nemzeti Lovarda helyén 1952-ben született meg a Rádió kétszintes stúdiója, amit 1969-ben egy ötemeletes irodaépülettel építettek körbe. Utóbbit valószínűleg lebontják, mert az egyetemnek nem lesz rá szüksége. Az irodaépület helyén egy tágas tér alakulhat ki, a Pollack Mihály téren pedig a régóta várt kerékpáros útvonal is létrejöhet.

Eltűnik emellett az 1928-ban megépült Bródy Sándor utca 5-7. szám alatti Stúdiópalota jó része is, mely bezárásáig Európa legrégibb működő rádióépülete volt. Az udvarán álló, 1949-ben átadott „Pagoda” sorsáról cikkünk írásakor még nem született végleges döntés. Az épület helyét teljes egészében egy új, zöldtetős struktúra veszi át. A terület Szentkirályi utcai oldalán kaphat majd helyet a kampusz részben az utca vonalától kissé beljebb lévő főbejárata, amit a tömbbelső irányába is új szárnyak követnek majd.

A Bródy Sándor utca sarkán álló, Ybl Miklós által tervezett, 1862-1865 között felépült Festetics-palota egykori kertjében 1984-ben készült el egy üveg- és kőhomlokzatú, modern kockaépület, amelynek helyén az épületegyüttes egyik bejárata és egy térkővel burkolt terület lesz. Az Ybl Miklós korából származó kerítés azonban továbbra is a helyén marad majd. A tervek szerint az új campus technikai megoldásaiban, mindenképpen tiszteletben tartja majd a környék építészeti hagyományait. Egy legalább 300 férőhelyes szakkollégium is lesz a területen, a leendő sportcsarnokot, az éttermet, illetve a parkot pedig a nyilvánosság számára is meg szeretnék nyitni.

Az egyetem létrehozásával jelentősen megnőhet a környék értéke, vonzereje. A több ezer egyetemista fiatal az új campus közvetlen környezetében és kerületi szinten is jelentős kereskedelmi forgalmat generál majd, ami az itt működő kereskedők, albérletet kiadók és egyéb szolgáltatók számára komoly bevételnövekedést hozhat. Megújulnak a romosodó épületek, miközben megmarad a kerület sajátos, egyedülálló hangulata is.

Földesi László

Fotó: Hamburg C Kft. – Közti