A hongkongi Cathay Pacific légitársaság újraindította néhány olyan menetrend szerinti járatát, amelyek korábban is az orosz légtéren át repültek.

Oroszország légtere méretéből és helyzetéből adódóan stratégiai jelentőséggel bír, különösen azért, mert az Északi-sarkkörhöz közeli útvonalakon rövidebbek az utazási idők. Ezt a lehetőséget Oroszország mostani ukrajnai inváziója előtt számos európai és távol-keleti légitársaság kihasználta.

A repülési szakemberek általában egy egyszerű példával szokták bemutatni a legoptimálisabb, hosszútávú útvonalakat: az induló és az érkező célállomásokat ugyanis egy földgömbön össze kell kötni egy cérnaszál segítségével, s ezzel megkapjuk a két pont közötti lehető legrövidebb távolságot. Amennyiben ettől valamiért mégis el kell térni, akkor is törekedni kell a megközelítésére, hiszen ezzel nem csak repülési időt, hanem súlyos üzemanyag-tonnákat is meg lehet megtakarítani.

A folyamatosan növekvő Európa-Ázsia tranzitforgalom miatt, Oroszország a külföldi légitársaságok által befizetett átrepülési (navigációs) díjakból az elmúlt években egyre jelentősebb bevételekre tett szert. Viszont az Európai Unió, válaszul Ukrajna megtámadására, idén februárban kitiltotta légteréből nem csak az orosz légitársaságokat, hanem gyakorlatilag az összes orosz tulajdonú, illetve lajstromozású repülőgépet. A tiltás minden olyan légi járműre vonatkozik, amelyet orosz állampolgárságú személy bérel, tehát a rendelkezés érvényes a magángépekre is.

Válaszul az uniós döntésre, Oroszország viszont az európai légitársaságokat tiltotta ki a Szibérián át a Távol-Keletre vezető légifolyosókról. Kontinensünkön csak déli szomszédunk, az Air Serbia és a Turkish Airlines maradt ki a szankcióból, de rajtuk kívül a kínai, az indiai, vagy a közel-keleti légitársaságok ugyancsak továbbra is gond nélkül használhatják az orosz légteret. Bár az intézkedés kezdetben csak az európai légitársaságokra vonatkozott, később a dél-koreai és japán repülőgépek is elkezdték elkerülni – úgymond biztonsági okokból – Oroszország területét, s hozzájuk csatlakozott a Cathay Pacific is.

A légtérkorlátozás miatt az érintett légitársaságok választhattak: vagy jelentősebb többletköltséggel, hosszabb útvonalakon repülnek, vagy átmenetileg leállítják a járataikat Európa és a Távol-Kelet között. A probléma nem új keletű: a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálásakor például, az akkor tervezett szankciók miatt a Lufthansa bejelentette, hogy három hónap alatt legalább egymilliárd eurót veszítene, ha távol-keleti járatai nem használhatnák a szibériai útvonalakat.

A Hongkongban, Kína különleges övezetében működő Cathay Pacific már a pandémia előtt is törékeny anyagi helyzetben volt, s 2020-ban a hitelezők és a tulajdonosok csak az utolsó pillanatokban döntöttek arról, hogy kötvénykibocsátással, valamint egy állami hátterű banki hitellel 5 milliárd USA-dollár értékű tőkebevonást hajtanak végre, s ezzel a Cathay Pacific elkerülhette a csődöt. Bár az állam közbeavatkozását versenytorzító hatása miatt sokan kritizálták, Hongkongnak alapvető érdeke volt, hogy az új kötvények kibocsátása után is helyi kézben tartsa a légitársaságot. Másfelől a Cathay csak Hongkongban 33 ezer embert foglalkoztat közvetlenül, közvetetten pedig 300 ezer állást támogat.

A Cathay Pacific tehát most ismét az Oroszország feletti sarki útvonalakat fogja használni. A kezdeti szakaszban Hongkong és New York között az orosz légtér keleti szektorában repülnek át, ami a rövidebb utazási idő révén, optimális utas- és áruterhelést biztosíthat a légitársaságnak.

Földesi László

Fotó: Cathay Pacific