A budapesti Magyar Zene Háza koncertterme adott otthont annak a konferenciának, amelyen a meghívott vendégek és újságírók meghallgathatták azokat az előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket, amelyek jelezték azt a gondolatiságot, amik révén Veszprém és a környező régiók vonzerővé válhatnak a hazai és a nemzetközi turizmus számára. Immár második alkalommal töltheti be ezt a szerepet magyarországi város: a nagyon sikeres Pécset követheti most 2023-ban Veszprém és régiója.

  2018 decemberében született meg a döntés erről, és ennek meghatározója éppen az volt, hogy Veszprém nemcsak saját nevében indult, hanem a Balaton és a Bakony különlegességeit is felvonultatta pályázatában. Így nemcsak kulturális projektként szerepel a lehetőség, hanem fejlesztési, bemutatkozási eszközként a megye 15-16 városa, érdekessége számára – mondta Porga Gyula, a megyeszékhely polgármestere. Leszögezte, az ottlakók számára fontos az élhetőség, a terveik szerint 2030-ig el kívánják érni, hogy Európa 20 legélhetőbb települése közé tartozzanak. A térséggel együtt erősek, ezért megszólították őket, hogy vegyenek részt az egész éves programban. Az érintettek és polgármesterek mind megjelentek ezen a napon a Magyar Zene Házában; közel 120-an jöttek el. Ők anyagilag is csatlakoztak a kulturális főváros terveihez. Míg a XX. század a nagyvárosoké, a XXI.-ik a középnagyságúaké, bennük van a jövő. A régióban közel 300 ezer ember él. Szeretik Veszprémet, és áldoznak is rá: 1714-ben piarista iskolát alapítottak, 1916-ban közadakozásból zeneiskola nyílt – sorolta Porga Gyula.

György László államtitkár az innováció és felsőoktatás képviseletében a XXI. század felgyorsult folyamatáról beszélt, amelynek fontos szerepe van egy egyetemi városban is.

A kerekasztal beszélgetés során ismertették a résztvevők a lehetőségeket, amelyek révén európai szinten megvalósulhatnak mindazok a programok, amelyek segítenek a kreatív ipari térséggé válásban, a kulturális, a gazdasági és a turisztikai fejlődésben. Kilenc klasztert alakítottak ki a felkínált mintegy 2000 jövő évi programból, a műfaji csoportosításon túl.

2023. január 21-22 napja lesz a megnyitó, az Európa Kulturális Fővárosa startja. Az eseményekben, rendezvényekben, látnivalókban gazdag régió biztosan vonzani fogja mind a hazai, mind a külföldi vendégeket. Ezek között szerepel a Szent Mihály bazilika, amelyben ereklyetartóban a boldoggá avatott bajor Gizella, Szent István felesége alkarcsontját őrzik. A közelben van a vár, a tűztorony és a görögkeleti kolostor. Az utóbbiban készült a magyar koronázási palást. Mind a zene, mind a képző és iparművészet fontos szerepet kapott Veszprém életében, a klasszikus és kortárs egyaránt. A fesztiválok, a sportélmények, a csodálatos Balaton és a Bakony élményt nyújthat annak is, aki először találkozik ezekkel. Földön, vízen, levegőben szerezhetők a felejthetetlen pillanatok, és természetesen a gasztronómia is hozhat ilyeneket: borászatok, sörfőzdék és pálinkafőzdék különlegességei kerülhetnek a sajtok és húsételek mellé. A családbarát programok sem maradnak el: fantázia és mesevilág, bábszínház és állatkert várja a kicsiket és nagyobbakat. A felsorolás persze nem teljes, és gazdagsága nem könnyíti meg a választást.

Mintegy 30 évvel ezelőtt Melina Mercouri görög színésznő, majd kulturális miniszter javaslatára született az Európai Unió döntése, hogy évenként két különböző uniós ország városa kapja meg az EKF –Európa Kulturális Fővárosa – címet, hogy bemutatkozhasson a világ előtt. Elsőként Athén jutott a megtisztelő címhez. Az évek során bebizonyosodott, ez a legsikeresebb uniós projekt.

 

Hajós Anna