Egy régen várt, 2×1 sávos út épült meg Jászberénynél a NIF Zrt. beruházásában, amely a várost elkerülve köti össze a 32-es utat a 31-essel.

A Jászberényt elkerülő út első üteme déli irányban 6,3 kilométeren 2005-ben, a második ütem pedig délkeleti irányban 2,7 kilométeren 2009-ben épült meg. A beruházáshoz kapcsolódik a város elkerülésében ugyancsak fontos szerepet betöltő, az önkormányzat által több ütemben felújított, 2,4 kilométer hosszú felsőmező út is, aminek munkái 2010-ben készültek el.

A közelmúltban átadott, harmadik ütemben megépült útszakasz a tervezési szakasz elején a 32-es útnál nyomvonal-korrekcióval indul, és annak végén a 31-es úti csomópontnál a meglévő körforgalomhoz csatlakozik. Az új nyomvonal és a Gyöngyös–Jászberényi út keresztezésében egy 25 méter sugarú, négyágú körforgalmú csomópont valósult meg, aminek gyöngyösi ágát 150 méteres, a jászberényi ágát pedig 500 méteren újították fel.

A környező ingatlanokat egy 2,5 kilométer hosszú szervizút-hálózaton lehet megközelíteni. Az új nyomvonalat érintő belvízcsatornák közös medre felett 12 méter hosszú kéttámaszú, előregyártott vasbeton tartós gerendahíd, a Zagyva folyó keresztezésében pedig egy három-nyílású, 66 méter hosszú, ugyancsak előregyártott, vasbeton tartós gerendahíd épült. Az új útszakaszon a közlekedők 2×1 sávon, maximum 90 km/órás sebességgel autózhatnak. A burkolat szélessége 7,5 méter, az útkoronáé pedig 12 méter. A város Budapestről és Eger-Miskolc irányából a 31-es, illetve a Hatvant Szolnokkal összekötő 32-es főúton érhető el.

Az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Budapestről 80 kilométerre a Zagyva folyó két partján található járási központot gyakran emlegetik a Jászság fővárosaként is. Mintegy 27 ezer fős lakosságával Szolnok után a megye második legnépesebb településének számít. Turisztikai szempontból említést érdemel, hogy a várostól északra eső Négyszálláson található a hozzá csatlakozó tanösvénnyel együtt a Hortobágyi Nemzeti Park Sasközpontja.

A jászok a 13. században népesítették be a tájegységet és letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek, melynek fejében katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A város címerének alapját egy álló, halfarkú reneszánsz pajzs adja, melynek kék mezejében hurkot formázó aranyos szíjon hangtölcsérével balra forduló arany jász-kürt lebeg. Utóbbi több évszázada a jászok és jászság jelképévé vált és a mindenkori jászkapitány méltóságjelvényének számított. A kürt körül lévő kék mező idézi a végtelen térséget, melyen hajdan a jászok pásztorai, gulyásai, csikósai legeltettek.

Napjainkban itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, az 1874-ben alapított Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje is. Emellett Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékekben egyik leggazdagabb települése.

Földesi László

Fotó: NIF Zrt.