Az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése érdekében a kormány arról határozott, hogy a lakossági kamatstopon túl, az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv hitelekre is kiterjeszti a kamatstopot.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint Európában tombol az infláció, ami nemcsak a lakosságot, hanem a vállalkozásokat is kíméletlenül nehéz helyzet elé állítja. Egekben vannak a beszerzési- és szállítási költségek, egyszerre nő az energia- és a munkabérköltség, sőt a hitelek kamatai is drasztikusan megemelkedtek.

Ezért a kormány döntése értelmében 2022. november 15-től 2023. június 30-ig, a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat (a háromhavi BUBOR) mértéke, azaz 7,77%. Az intézkedés mintegy 2 ezer milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer vállalkozást érint, így jövő év közepéig a kkv-k összességében mintegy 80 milliárd forintot takaríthatnak meg.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan mintegy 1,5-2 millió forint maradhat egy cég zsebében. Az intézkedés költségei a bankokat terhelik. Számukra ez kigazdálkodható, hiszen az emelkedő kamatok emelkedő extraprofitot is jelentenek. A kabinet továbbá azon dolgozik, hogy a bankadót hitelezési aktivitási feltétellel összefüggésben átalakítsa, ösztönözve ezzel a hitelkihelyezéseket.

A kormány a vállalkozások és munkahelyek védelmére további adómódosító javaslatokat kezdeményez, amelyek adókönnyítéseket, egyszerűbb szabályozást, csökkenő adminisztrációs terheket jelentenek. A törvényjavaslat az európai uniós jogharmonizáció és a gazdaság fehérítése érdekében szükséges adómódosításokat is tartalmazza.

A legfontosabb és legnagyobb hatású egyszerűsítés az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók számára az, hogy 2023. január 1-jétől a személyi jövedelemadó előlegéhez hasonlóan csak negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot, a közterhek megállapítása azonban továbbra is havonta történik.

Ezzel negyedére csökken a vállalkozók és az adóhatóság interakcióinak száma, és csökken a bevallások beadásával kapcsolatos adminisztráció is. Ezen túl a törvényjavaslat megszünteti az átalányadózás választásának azt a feltételét, amely a választás évét megelőző adóévre is bevételi korlátot szabott. 2023-tól az adózási mód választásánál csak azt kell figyelembe venni, hogy az egyéni vállalkozók tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a minimálbér tízszeresét, a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében pedig a minimálbér ötvenszeresét.

Magyarország az Európai Unióban elsőként vezetheti be az úgynevezett e-nyugtát. A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent a vállalkozóknak, továbbá környezetvédelmi és járványügyi szempontból is követendő móddá válhat világszerte. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan a technika fejlődését is figyelembe véve, a jövőben megújulhatna a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné.

Az utóbbi évek adópolitikájának fókuszában az adók csökkentése és az adóadminisztráció egyszerűsítése állt. A helyi adótörvény aktuális módosítása pedig igazodott az egyes közvetlen adónemekbe foglalt sajátos, egyszerűbb adózási struktúrákhoz. Ennek eredőjeként négyféle, a különféle adókhoz szabott egyszerűsített iparűzési adó-megállapítási mód van hatályban. Ezért a javaslat 2023-tól megújítja a helyi adótörvény egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályait.

Az új modellt alkalmazhatja bármely iparűzési adóalany, ha éves bevétele nem több, mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint. Az érintetteknek adóbevallást is csak akkor kell benyújtani, ha a vállalkozó bevétele a sávhatárt átlépi vagy adóköteles tevékenységét a településen megszünteti. A legtöbb vállalkozásnak így adóbevallást sem kell beadni, az egyetlen iparűzési adóval kapcsolatos feladat a fix összegű adóelőleg évi egyszeri megfizetése lesz.

Földesi László

Fotó: BKIK