Hagyományosan augusztus végén érkeznek az új hallgatók a Soproni Egyetemre, hogy gólyatáborban és az úgynevezett „balek” héten ismerkedjenek az Alma Materrel, valamint a várossal. Az idei programok új helyszínnel bővültek: a fertőrákosi kőfejtő és a barlangszínház várta a közel 300 fiatalt. A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa, a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a városvezetés, az egyetem és a helyi borászok köszöntötték közösen itt a leendő elsős és felsőbbéves hallgatókat.

A Poncichter piknik elnevezésű rendezvény már nevében utalt a borvidéki kultúrkörre, a babtermelőkre, a helyszín pedig egyértelműen a Fertő-táj kulturális és természeti értékeire. Ehhez csatlakozott a borászok vendégszeretete, a könnyed piknik ismeretterjesztő előadással, kvízzel, bormustrával és vetélkedővel. Úgy tűnt, a friss diákok azonnal megtanulták és hangoztatták a száz évvel ezelőtt, az I. világháborút követően Selmecből, a bányavárosból hozott köszöntést, a Jó szerencsét. A kőbánya látogatói pedig megcsodálhatták a csoportokat vezető fiatalok rövid, ikonikus, láthatóan igen becsült kabátját, amely magán hordozza minden előző diák használó által elért munka eredményét, sőt némelyik egykori gazdájának a nevét is.

Maga a helyszín is különleges: legtöbbünk első emléke róla az 1965-ben készült Várkonyi film, A kőszívű ember fiai egyik jelenete, amelyen a huszárok érkeznek haza a bánya felett a haza védelmére, a Nyergelj, fordulj jelszó után. De már a rómaiak is bányászták itt a követ a mai Sopron, az egykori Scarbantia építéséhez. Jóval később nagyobb ütemben folyt a kitermelés a Bécsi Építőtársaság tulajdonaként, és Bécsben, valamint sok további osztrák területen használták fel az itt kitermelt hatalmas tömböket. Napjainkban különleges élmény az 1951-ben műemlékké, majd a világörökség részévé vált helyszín meglátogatása, amelyet 2013 és 2015 között jelentős Európai Uniós támogatással rendbe hoztak. Kiállítóhelyén hatalmas tengeri állatok csodálhatók meg, van óriási cápaszáj, háromsoros fogsorával, a kőben egy méretes maradványfog, felettünk lebeg egy másik vízi óriás. Nem hiányoznak a fésűs kagylók, és az akkori növények mészvázai.

A Barlangszínház megkapó a maga különlegességében, nyaranta is hűvös; ha valaki fázik, segít a minden székbe beépített fűtőrendszer, amit bárki bekapcsolhat egyetlen gombnyomással. A színpad „hátországa” is kiváló, öltözők, zenekari árok, még fodrászat is várja a fellépőket.

A Poncichter Piknik ünnepélyes megnyitóján utaltak a diákokat üdvözlők a 100 évre, amely az egyetem ideköltözése óta eltelt, azután pedig a fiatalok ismerkedhettek a borászokkal és a borokkal.

Fertőrákos egyik pincészete, a Winelife a Fő utca különlegessége. Két, egymás melletti portát alakítottak vendéglátó hellyé. Hajdú Tamás tulajdonos elmondta, 85 hektáron termeszt szőlőt, ebből 35 hektárnyi Ausztriában van; az ottani termésből magát a szőlőt értékesíti, míg az itthoniból már bor készül Linzer Sámuel pincemester segítségével. A jövő szezonra 200 fős heurigert szeretnének nyitni. Érzik a globális felmelegedés hatását, ezért és a piac kívánalmának megfelelően készül náluk fehér borként a Zöld Veltelíni, és a Kékfrankos rozé. Mint Hajdú Tamás ismertette, a Zöld Veltelíniből késői szüreteléssel akár botritiszes bort is tudnak készíteni, emellett hordós érleléssel további változatokat. A borvidék két fő fajtája mellett könnyű, korai édes bort, a Supernovát is kínálják, de van Olaszrizling, Zweigelt, Cabernet Sauvignon is az osztrákos stílusú borászatban.

Hajós Anna