Az Orosz Föderáció Határőrségének adatai szerint 2020-ban 3,7 millió orosz utazott külföldre turisztikai céllal. Ez 79%-kal kevesebb a 2019-es adatoknál. A leglátogatottabb desztináció Törökország volt, Magyarország a 26. helyre került.

Valójában nincs értelme a tavalyi és a 2019-es év adatait összehasonlítani, hiszen az életünk és a turizmus is a feje tetejére állt a járvány miatt. A legnépszerűbb országok listájában a sorrendet leginkább az határozta meg, ki mert nyitni és ki nem, hova engedték be az orosz turistákat és melyik országgal állt helyre a légiközlekedés.

Oroszország is szigorúan zárt a járvány első hulláma idején, fokozatosan nyitott júniustól. A belföldi turizmus viszonylag gyorsan állt helyre, de a nemzetközi csak fokozatosan. Sokkal beszédesebb a harmadik és a negyedik negyedéves adatokat vizsgálni.

Törökország a legnépszerűbb külföldi úti cél Oroszországban. Megfizethető, a szolgáltatók igyekeznek maximálisan megfelelni az oroszok elvárásainak, a török állam hatalmas összegeket költ promócióra, és ami a legfontosabb, a napsütés, a tenger és a buli adottak. 2019-ben majdnem 5,5 millió orosz töltötte a szabadságát Törökországban. Törökország legfontosabb küldőpiaca Oroszország, 2019-ban a nemzetközi turistaérkezések 16%-a Oroszországból történt. Érthető, hogy az elsők között nyitottak Oroszország felé, a harmadik negyedévben majdnem megnégyszerezték az első félévi mutatókat, de a negyedik negyedévben is növelni tudták a hozzájuk érkező oroszok számát. Bár Törökország megőrizte piacvezető szerepét 2020-ban is, az előző évhez képest így is 72%-kal csökkent az orosz turisták száma.

Az Egyesült Arab Emírségek sokkal óvatosabban nyitott, a lezárást követően csak a negyedik negyedévben fogadott újra vendégeket Oroszországból. Népszerű desztinációként meg is indult a roham, de a foglalásokat erősen korlátozta a szűkös légiközlekedési kapacitás.

Kuba is csak novemberben nyitott újra, de még így is 7 400 orosz utazott oda az év utolsó két hónapjában.

Ha lehet ebben a helyzetben nyertest hirdetni, akkor az minden bizonnyal Tanzánia. Az addig szinte ismeretlen desztináció azzal, hogy korlátozás nélkül engedte a beutazást, 884%-kal növelte a beutazó orosz turisták számát. Bár az ország elsők között jelezte, hogy kész a vendégek fogadására, az utazásszervezőknek időre volt szüksége, hogy alkalmazkodjanak a helyzethez, elindítsák a járatokat. Így ebben az esetben is az év utolsó két hónapjára koncentrálódott a forgalom, de akkor 37 ezer orosz pihent a Tanzániához tartozó Zanzibáron.

A Maldív- szigetekre – ismertségénél fogva – gyorsabban indult el a forgalom. Az ország már július 15-én bejelentette, hogy várja az oroszokat, a közvetlen légiforgalom szeptemberben indult el. Addig akár két átszállással is vállalták az oroszok az utazást. Akár csak az Egyesült Arab Emírségek esetében, itt is sokkal nagyobb volt a kereslet, mint amit a légügyi kapacitás lehetővé tett. De még így is kétszer annyian utaztak az év második felében a Maldív-szigetekre, mint az első hat hónapban. Olvasgatva az orosz bulvársajtót, olyan érzése támad az embernek, hogy minden rendes orosz celeb kötelességének érezte a nyitást követően elutazni a Maldív-szigetekre és onnan posztolni.

Görögország szeptember 7-től várta vissza az oroszokat, igaz maximum heti 500 fős kvótával. Valójában nem sokan éltek ezzel a lehetőséggel, mert a kvótán felül annyi korlátozás volt érvényben, hogy azt inkább nem vállalták az oroszok.

Szerbia is hamar nyitott az oroszok felé, de mivel elsősorban síelni járnak oda az oroszok, és a mostani tél kedvezett a hazai sípályáknak, ezért alig 100 fő utazott oda.

Egyiptom korábban nagyon népszerű úti cél volt, de az Arab tavasz óta sokat veszített a vonzerőjéből. Kézenfekvőnek látszott, hogy egy gyors nyitással helyzeti előnyre tehet szert. Ám a járatok Oroszországból csak a fővárosba repültek, a népszerű tengerparti üdülőhelyekre a hosszú transzfert a vártnál kevesebben vállalták be. A tavalyi év első felében 2,7 ezer orosz utazott turisztikai céllal Egyiptomba, a nyitás után ez mindössze 5 ezer fővel nőtt.

A többi ország 2020 második felében nem engedte az orosz piacról a turisztikai célú beutazást.

Szegedi Andrea