A koronavírus-járvány miatt, az elmúlt év őszén gyakorlatilag elmaradt a megemlékezés egy fontos évfordulóról. Pedig az „ünnepelt”, Dubai International Airport (DXB) rászolgált volna a legnagyobb elismerésre, hiszen napjaink legforgalmasabb nemzetközi repülőtere igazi sikertörténetet tudhat maga mögött.

Dubaj az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa, és az ugyancsak Dubaj nevet viselő emirátus központja. Az Arab-félsziget észak-keleti részén, a Perzsa-öböl partján húzódó város egészen a 20. század első feléig leginkább a gyöngyiparáról volt ismert. Az akkori uralkodónak, Rashid Bin Saeed Al Maktoum sejknek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 1960. szeptember 30-án megkezdhette működését a város első légikikötője.

Kezdetben mindezt csak egy mindössze 1800 méteres, tömörített homokból készült futópálya, és egy szerény terminálépület jelentette. Dubaj népessége ekkor pár tízezer fő volt, s nagyon kevés látogató kereste fel, ezért a repülőtér az első évben még csak néhány ezer utast indított és fogadott. A későbbi sikertörténet kulcsa a szabadkereskedelmi övezetek kialakítása lett, melynek köszönhetően özönleni kezdtek a városba a nemzetközi vállalatok, a külföldi beruházók és a képzett munkaerő.

Egy évvel azelőtt, hogy az országban felfedezték volna a föld mélyében rejtőző hatalmas olajkincset, 1965-ben elkészült az első szilárd burkolatú futópálya. Ezt követően kibővítették a terminált, új hangárokat építettek és modern navigációs eszközöket telepítettek. Az 1970-es években folytatódtak a fejlesztések, melyek nyomán egy háromszintes terminállal és új irányítótoronnyal bővült a repülőtér, miközben a futópálya hosszúsága 3800 méterre nőtt. Ez tette lehetővé, hogy immár a legnagyobb, Boeing B747-es gépek is biztonságosan leszállhassanak Dubajban.

Budapest és Dubaj között 1983-ban létesült közvetlen légi kapcsolat, amikor a Malév meghosszabbította menetrend szerinti, hetente egyszer közlekedő kuvaiti járatát. (A B767-es típus megérkezéséig, ez volt a Malév leghosszabb, 4650 kilométeres útvonala.) Az 1991-es Öböl-válság miatt a járatot átmenetileg le kellett állítani, majd gazdaságossági okokra hivatkozva, végleg megszüntették.

A fejlődés azonban ezt követően is töretlen maradt. Elkészült a 2-es terminál (1998), a C-utasmóló (2000), a 3-as terminál (2008), és az A-utasmóló (2013), amely a világ első, erre a célra épített létesítménye a kétszintes Airbus A380-as típushoz, 2016 őszén pedig átadták az 1-es termináltól automata „minimetróval” elérhető D-utasmólót.

Dubaj 1980-ban még csak 2,8 millió, 2000-ben viszont már 12,3 millió utast fogadott és indított. A repülőtér 2009-ben elérte az évi 40 millió utast, 2014-ben pedig – megelőzve az addig első London Heathrow-t –, 70,4 millió utassal a világ legforgalmasabb nemzetközi repülőterévé vált. 2019-ben 86,4 millió utast fogadott és indított, s a világ 95 országának 240 városával kötötte össze az Egyesült Arab Emrátusokat.

2010. június 27-én kezdte meg működését Dubaj új nemzetközi repülőtere, mely kezdetben csak áruszállító gépeket fogadott. Az Al-Maktoum International Airport kiépítése része lett annak a 32 milliárd dolláros „Dubai World Central” projektnek, melynek első szakasza többek között egy futópálya, egy 92 méter magas irányító torony és egy évi 5 millió fő kapacitású utasterminál megépítését tartalmazta. A teljes programban összesen még öt futópálya és négy terminál megépítése szerepel, mellyel a repülőtér évente 160 millió utas és 12 millió tonna áru kezelésére lesz képes.

A meghatározó utasforgalom azonban egyelőre marad a régi, jelenleg évi 90 millió utas kiszolgálására alkalmas létesítményben. A tervek szerint 2023-ig a DXB Plus névre keresztelt átalakítási terv részeként, a repülőtér kapacitását 118 millió főre emelik, párhuzamosan az olyan modern technológiák bevezetésével, mint például az automatizált határellenőrzés (ABC), a SmartGates, vagy a biometrikus rendszerek fokozottabb használata az érintés nélküli utazás elősegítése érdekében. Az előrejelzések szerint Dubaj utasforgalma 2030-ra évi 190 millióra, 2040-re 260 millióra, 2050-re pedig évi 309 millióra nő majd.

A koronavírus-járvány Dubajt is váratlanul érte, és hatalmas kihívás elé állította. A repülőtér üzemeltetői azonban gyorsan reagáltak az új helyzetre. A helyi egészségügyi hatóságok támogatására, a világon az elsők között vezették be a repülőtéri testhőmérséklet-ellenőrzést, valamint a COVID-19 gyorstesztet. Emellett az utasok és a kiszolgálószemélyzet biztonsága érdekében, kiemelt figyelmet fordítottak – s fordítanak ma is – a közösségi helyiségek folyamatos tisztítására, illetve alapos fertőtlenítésére. Támogatják azt a törekvést is, hogy az utasok a gépek fedélzetén maszkokat, kesztyűket, antibakteriális törlőkendőket és kézfertőtlenítőszereket tartalmazó ingyenes higiéniai készleteket kapjanak.

A repülőtér életében 1985-ben alapvető változást jelentett az Emirates légitársaság megalapítása, amely napjainkban már a világ egyik legnagyobb fuvarozójaként, több mint 250 repülőgépből álló flottával, ezen belül is 114 Airbus A380-as óriásgéppel rendelkezik. De ez már egy másik sikertörténet…

Földesi László

Fotó: Dubai International Airport