A koronavírus-járvány kitörésével Magyarország is egy új helyzettel szembesült. Az elmúlt évben vállalkozások mentek csődbe, s a kormányzati támogatások ellenére, átmenetileg számos ember munkahelye szűnt meg. Ezért az elmúlt év egyik alternatív üzleti lehetősége az e-kereskedelem lett.

2020-ban sorra alakultak az olyan vállalkozások, amelyek az átalakult környezet hatására úgy döntöttek, hogy az internet lehetőségeit kihasználva, bekapcsolódnak az online értékesítésbe. De számos olyan kereskedő is akadt, akik az addig bejáratott és jól működő, hagyományos üzleteiket fejlesztették tovább egy vagy több webáruházzá (is), hogy megtarthassák, vagy kibővítsék vevőkörüket.

Bár napjainkban Európa legtöbb országában még mindig több webáruház jut átlagosan egy lakosra, mint nálunk, a magyar e-kereskedelem folyamatosan növekszik, mert a hazai fogyasztók is egyre nyitottabbak az online vásárlásra. Ugyanakkor számos vállalkozó már úgy döntött, hogy a magánszemélyek kiszolgálásával egy időben, nagykereskedelmi áruházat is érdemes elindítani, s ezzel a kisebb webáruházakat kiszolgálni.

Az UNAS Online Kft. szerint (amely immár több mint 6000 webáruházat működtet), a vírusjárvány egyik hozadéka, hogy számos olyan termék jelenik meg az interneten, amelyeknél korábban ismeretlen volt a webáruházas értékesítés. Például nem nagyon lehetett romlandó termékeket (húst, zöldséget vagy pékárut) online megrendelni, de mára ez is megváltozott, és szép számmal nyílnak a helyben kiszállító kisboltok webshopjai. Egyre több pékség vagy cukrászda ismeri fel, hogy jó lehetőség lehet egy online webes értékesítő felület elindítása.

Ezt a folyamatot segíti, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a biztonságos, készpénzmentes fizetés. Míg korábban sokan részesítették előnyben az utánvételes rendelést, ma már a hagyományos bankkártyás fizetés helyett (amikor valaki a vásárlási folyamatban fizet), megjelentek az olyan „online pénztárcák”, amelyekbe akár több bankkártya is beilleszthető. Ezekkel akkor is tud a vásárló fizetni, ha nincs is nála a bankkártya, ám használatuk mégis megfelelően biztonságos. Hasonló innovációnak számít a QR-kódos fizetés és az azonnali átutalás is, ami szintén új lehetőségeket biztosít a webáruházak üzemeltetői számára.

A fejlődés azonban töretlenül folytatódik. Például, sokan azért nem nyitnak webáruházat, mert nem rendelkeznek árukészlettel, vagy nem tudják hol raktározni az eladni kívánt termékeket. Napjainkra már több olyan vállalkozás is megjelent a piacon, amelyek komplett szolgáltatást biztosítanak, tehát beszerzik, raktározzák, csomagolják és kiszállítják a termékeket, sőt, igény szerint akár még le is számlázzák a vevőnek.

Nem véletlen tehát, hogy a közelmúltban az Európai Bizottság (EB) is szükségesnek látta, hogy felülvizsgálja, és az új kor követelményeihez igazítsa az immár két évtizede megszületett uniós e-kereskedelmi irányelvet (2000/31/EK). Az elmúlt 20 évben az internet világa átalakult, megjelentek az online platformok, és szerepük mára több szempontból is meghatározó jelentőségűvé vált. Utóbbiak ma már az élet számos területén fontos szerepet töltenek be: véleményt formálnak, átalakították a reklámpiacot, lehetőségeket teremtenek az innováció ösztönzésével, s új „piactereket” hoztak létre.

Ugyanakkor egyes online platformok már akkorára nőttek, hogy veszélyt jelenthetnek a piacra lépni szándékozó kisebb vállalkozásokra, és – a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása által –, akár a demokráciára is. Az EB célja az, hogy egy „Digital Services Act” eljárás keretében felülvizsgálják az eddigi e-kereskedelmi irányelvet, és a felelősségi szabályokat is a kor követelményeihez igazítsák. A javaslatcsomag másik eleme a „Digital Markets Act”, amely kifejezetten a nagy online platformok tekintetében határoz meg kötelezettségeket.

Utóbbiak szabályozása régóta napirenden lévő kérdés, és az EB most azt szeretné elérni, hogy ezen a piacon is egészséges verseny alakuljon ki, és a kisebb platformok, vállalkozások start-up cégek innovatív megoldásait támogató szabályozási környezetet teremtsenek. Az e-kereskedelem bővülésével azonban továbbra is tisztában kell lennie a fogyasztónak azzal, hogy kitől vásárol. A webáruház neve mögött mindig kell lennie egy konkrét cégnek (pontos székhelycímmel, telefonszámmal, adószámmal). Ha ilyet nem talál a fogyasztó, akkor arról a weboldalról jobb nem vásárolni.

Kevesen tudják továbbá, hogy internetes vásárláskor speciális többletjogok is megilletik a fogyasztót. Például, hibátlan termék esetében is indokolás nélkül elállhat a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül. Ezt írásban, igazolható módon kell megtenni, és a megrendelt árut a saját költségén kell visszaküldenie az eladóhoz. Ilyenkor nemcsak a vételárat jogosult visszakapni, hanem a teljes kifizetett összeget, beleértve az eredeti szállítási költséget is, ha volt ilyen.

Hibás terméknél, internetes vásárlás esetén is ugyanazok a szavatossági jogok illetik meg a fogyasztót, mintha üzletben vásárolt volna. Ennek megfelelően kérheti elsősorban a termék kijavítását, vagy kicserélését, másodsorban pedig a vételár leszállítását vagy a teljes vételár visszatérítését, illetve a kereskedő költségén történő kijavíttatást. Ezek az igények a leárazott, akciós termékekre is vonatkoznak, ha a vásárláskor a vevő nem tudott a hibáról.

Földesi László

Fotó: UNAS