Kaposváron elkészült a Németh István Program legnagyobb városon belüli beruházása, s ezzel a hazai megyei jogú városok közül, az ország első ilyen jellegű fejlesztése révén, itt jött létre az első többfeladatú közlekedési csomópont.

A 17,7 milliárd forintból, vissza nem térítendő európai uniós támogatással elkészült beruházással egymás mellé került a vasútállomás, valamint a helyi és távolsági autóbuszállomás. Emellett, a vasút felett egy látványos gyalogoshíd is épült, amely összeköti a belvárost a Donner városrésszel. Az új létesítménnyel naponta 32 ezer, a városközpontot érintő ember közlekedése vált könnyebbé, gyorsabbá, biztonságosabbá és kényelmesebbé a somogyi megyeszékhelyen.

A mostani fejlesztés messze túlmutat a helyi közlekedés modernizálásán. Ugyanis a hosszas és alapos előkészületek után, mintegy két év alatt egy olyan város- és területrehabilitációs beruházás készült el, mely során Kaposváron felesleges épületeket bontottak el, felszámolták a harminc évvel ezelőtt ideiglenesnek tervezett buszállomást, továbbá közterületeket is modernizáltak: új városi gyűjtőutat, közúti és gyalogos felüljárót építettek.

A közlekedési központ létrehozásával a négysávos Áchim András utca ívkorrekcióját követően közvetlenül a vasút melletti területre került a helyi, helyközi és távolsági járatokat is kiszolgáló autóbuszállomás. Sőt, Magyarországon először itt valósult meg a különböző közlekedési ágak közötti közös peron. Fontos változás továbbá, hogy a busztársaságok egy közös irodaházba költöztek be.

Az utasokat az átadást követően már egy összehangolt menetrend és utastájékoztatási rendszer szolgálja ki. A közlekedési központ környezetében több mint 200 új P+R, valamint 50 B+R parkolóhelyet is kialakítottak, abból a célból, hogy minél többen válasszák a közösségi közlekedést. A közbiztonságot összesen száz térfigyelő kamera őrzi. A kaposvári vasútállomást évente közel 25 ezer vonat szolgálja ki, és több mint 600 ezer utas fordul meg ott. Az autóbuszállomásról indított járatok száma meghaladja a 90 ezret, az éves utasforgalom pedig a négymilliót.

A beruházás során a vágányok felett megépült az új, gyalogos és kerékpáros közlekedést szolgáló Esterházy híd, melyet a város egykori újraalapítójáról, Esterházy Pálról neveztek el. A függesztett acélszerkezetű műtárgy növénykazettákkal és pihenőkkel, padokkal ellátott sétányként köti össze a vasút által 140 éve szétválasztott két városrészt, a belvárost és a Donnert. A híd érinti a közlekedési központ irodaházát is.

A mozgáskorlátozottak és idősek közlekedését liftek, rámpák és lépcsők teszik könnyebbé. A híd mindkét végén átfogó területmegújítás is zajlott, így a kaposváriak és az agglomerációban élők ma már valódi közösségi térként használhatják a Petőfi teret. A donneri hídfő exkluzív kialakítása az érintett városrész megújításának egyik jelentős mérföldköve lett. A városi fürdő és a Csik Ferenc Versenyuszoda felé vezető sétány meghosszabbításával ugyanis, gyűjtőúttá fejlesztették.

Jelentős fejlesztések zajlottak a központ belvárosi helyszínétől távolabb is. Az új közúti felüljáróval kiváltották a Béla király utcai szintbeli vasúti-közúti átkelőt, ezáltal gyorsabbá és biztonságosabbá vált a közlekedés, s megszűnt a sorompók előtti hosszas várakozás és torlódás. Az új közúti felüljáró a meghosszabbított Csik Ferenc sétányhoz kapcsolódik, így a fejlesztés révén a városrészek közötti közlekedés is egyszerűbbé vált. Az új megközelítési lehetőség ráadásul az eddig nagyban terhelt útvonalakon a forgalmat is enyhíti.

A beruházás keretében három körforgalmi csomópont épült, amelyek szintén a biztonságos és gyors áthaladást szolgálják. A felszín feletti fejlesztéseket megelőzte a földalatti közművek megújítása, melynek során több kilométer hosszon új gáz- és vízvezeték, valamint új csapadék- és szennyvízelvezető hálózat épült, melyet az útburkolat helyreállítása követett.

Földesi László

Fotó: KKK