Az extrém kalandok kedvelőinek – ha meg tudták fizetni – eddig sem volt elérhetetlen úti cél az Északi-sarkvidék. Alapvetően itt a Jeges-tenger az úr, de tartoznak ide szárazföldi részek is, melyeken Oroszország, az Egyesült Államok (Alaszka), Kanada, Norvégia, a dán fennhatóság alá tartozó Grönland és Izland osztoznak.

Nem ismeretlen turisztikai desztináció, Alaszkát és a Kanadához tartozó területet évente turisták milliói keresik fel, de a Spitzbergák szigetcsoport is 120 ezer látogatóval büszkélkedhet éves szinten. Oroszországnak sokáig katonai szempontok miatt volt fontos az Arktisz, de folyamatosan erősödik a gazdasági jelentősége is a globális felmelegedés miatt megnyíló északi kereskedelmi út, valamint a földgáz- és kőolajlelőhelyek miatt. Orosz turisztikai szakemberek azonban a területben komoly lehetőséget látnak a hazai és a nemzetközi turizmus fejlesztésére.

Véleményük szerint két dolog szükséges ahhoz, hogy elérhetőbbé váljanak az Arktisz oroszországi területei. Egyrészt ideje lenne rendezni a még szovjet időkből fennmaradt, sokszor egymásnak ellentmondó orosz jogszabályokat, melyek a terület használatát szabályozzák. Így megnyílnak a lehetőségek az infrastrukturális fejlesztések előtt, illetve átláthatóbbá válhatnak a turisztikai céllal történő utazások feltételei. Másrészt ki kell használni a globális felmelegedés adta lehetőségeket is.

Az orosz utazásszervezők célja nem az extrém turizmus fejlesztése, hanem a nyári időszakban, kihasználva a kedvező időjárási körülményeket és a fehér éjszakákat, minél több érdeklődőnek megmutatni az Arktisz páratlan szépségeit. Megfelelő infrastrukturális fejlesztésekkel az orosz Ferenc József-föld a Spitzbergák vetélytársává válhat. Az Északi-sarkra eddig is indultak turistákat szállító hajóutak Oroszországból. Csak orosz jégtörők tudják előre megadott idő alatt elérni az Északi-sarkot, ez komoly előnyt jelent a piacon.

Évente 3-5 ilyen jégtörő hajó indul, fedélzetükön 130 emberrel. Így 600-700 turista juthat el az Északi-sarkig. 15 éve alig 1%-a az utasoknak volt belföldi, 2019-ben az orosz vendégek aránya már elérte a 12%-ot. Idén nyáron a Covid-járvány miatt nem futott ki jégtörő turistákkal a fedélzetén. Jellemzően június végétől augusztusig tart a szezon, de a globális felmelegedésnek köszönhetően a szakemberek szerint akár áprilistól októberig is meghosszabbodhat. Mivel a jéggel fedett terület is zsugorodik, a hosszabb szezonnak és az alacsonyabb költségeknek köszönhetően, az Északi-sarkra történő utazás ára jelentősen csökkenhet.

Szegedi Andrea