Kiskunfélegyháza egykori tanyavilága, a korábbi Ferencszállás 1952. január 1-jén lett község, méghozzá Petőfiszállás néven. A névválasztás nem véletlen, mert Petrovits Istvánnak, a költő édesapjának itt volt legelője, kaszálója 1824-30 között. Marhái és juhai százával legeltek a Péteri-tó közelében, amelyeket sikeres vállalkozóként értékesített Kiskunfélegyházán. A település történetéhez kapcsolódik a hozzá tartozó Pálosszentkút legendája az itt feltörő gyógyforrással. Kiemelkedő természeti érték a gazdag állat és növényvilágú Péteri-tó.

Az M5-ös autópálya mentén, Kiskunfélegyházától 13 kilométerre déli irányban, egy homokhátság lejtőjén, valamint egy löszös hát déli részén terül el ez a tanyavilág, a központjában egy csupa virág, rendezett és vonzó belterülettel, falusi utcákkal. Az itt élők mezőgazdasági kistermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, a helyi vállalkozások egy része pedig a megtermelt javak feldolgozásával. Az állattartásban kedveltek az őshonos magyar fajták, a szürkemarha, mangalica, cigája juh, magyar fajtájú nyúl és baromfi. Petőfiszálláson a Gazda-Tej szövetkezet dolgozza fel ezeknek nagy részét, és árusítja az adalékanyagok nélküli, természetes, kitűnő minőségű tejtermékeket „Szentkúti tej” néven. A sikert bizonyítja, hogy bővítésre kerül sor a gyümölcsjoghurtok, krémtúrók, krémsajtok előállítása terén. Ugyancsak igen kedveltek a Kiss Torma kft készítményei. Ebben a családi vállalkozásban évente 250 tonna nyers tormát dolgoznak fel, másfél millió üvegnyit. Köztük olyan különlegességet is kínálnak, mint a birsalmakrémes tormát. Hatodik éve készítenek paprikakrémet, és daráltfűszeres ízesítésű krémeket, amelyeket a hazain kívül a spanyol, osztrák, lengyel és német piacon is könnyen értékesítenek.

Egykor az I. világháború után a Klebersberg program során 12 tanyasi iskola működött ebben a tanyavilágban. Egyiket most, a felújítás nyomán a helyi emlékek bemutatására alakítanak át. Országos érdeklődés veszi körül a faluhoz tartozó Pálosszentkútat, amely Magyarország egyik jelentős Mária-kegyhelye, ahová több száz éve érkeznek a zarándokok. A hagyomány szerint a török időkben itt álló templomból a kiszáradt kútba rejtették a támadók elől az Oltáriszentséget, és a lerombolt épület helyett ez lett az istentisztelet helyszíne. Egy későbbi legenda, hogy 1791-ben egy, a környéken legeltető pásztor fedezett fel új forrást, amelyből mennyei hangok kíséretében Szűz Mária áldást osztó alakja bontakozott ki. A látomásnak gyorsan híre ment, egyre többen zarándokoltak ide, miután bebizonyosodott, hogy a víznek gyógyító ereje van. 1885-ben vált hivatalosan kegyhellyé. A magyar püspöki kar 1939-ben kérte fel az első magyar, Szent Özséb által alapított rend atyáit, a pálosokat a kegyhely gondozására. A szocializmus ideje alatt feloszlatott rend csak a rendszerváltás után térhetett vissza ide is, azonban a helybeliek nem hagyták addig sem pusztulni a pusztai búcsújáróhelyet. Most Petőfiszállás és a kegyhely közösen fejleszti a területet. Jelentős állami támogatással megtörtént a kolostor és a zarándokház felújítása, mint Mátyás Mihály atya elmondta, minden szobához fürdőszoba tartozik, két mozgássérültek számára is kialakított szoba is igénybe vehető. Megépült egy ásványvíz palackozó üzem, ahol a 220 méter mélyről érkező ásványvíznek minősített gyógyvizet töltik üvegekbe. Tavaly 8000 zarándok érkezett ide, különösen a pünkösdi búcsú és a Kisasszony napi búcsú ideje népszerű. Idén szeptember 5-6-án tartották meg a Kisasszony búcsút, amely során felavatták a Szent II. János Pál oltárt, és elhelyezték benne a szent pápa vérereklyéjét.

Miután a rendalapító Boldog Özséb 750 éve halt meg, országos megemlékezést terveztek a pálosok. Kialakításra került egy „pálos busz”, amelyben a rend múltját és eszméit ismertetik. Budapesten, januárban a Bazilikánál indult útjára az országban és a tervek szerint külföldön is a jármű, azonban a Covid járvány megakadályozta az országos ünneplést. Várhatóan jövőre sorra kerülnek az események.

Petőfiszállás másik nagy értéke és vonzereje a Péteri-tó. A Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő, természetvédelmi oltalom alatt álló tavat csak engedéllyel, és kísérővel lehet látogatni. Mintegy 780 hektárnyi a területe, a Dong-ér táplálja, amely ennek a homokos, szikes tájnak a legnagyobb vízfolyása, de előfordul, hogy egy-egy forró nyáron teljesen ki is szárad. A tó és környéke növényzettel borított vadvizes terület, különleges pusztai növény- és állatvilággal. Mintegy 200 madárfaj él itt, köztük az összes hazai gémfaj, a legritkább, az üstökös gém is, de vannak érdekes csigafajok, mint a gombcsiga, van mocsári teknős és tarajos gőték. Most készül egy három kilométeres tanösvény, rajta kialakított fotó lessel. Várhatóan nagy turisztikai vonzerőt jelentve.

Bár az idei évben beszűkültek a hagyományos helyi ünnepek megtartásának lehetőségei, érdemes számon tartani, hogy jövőre már talán lehetnek augusztusban Szállási Napok, hagyományőrző szüreti felvonulás, ugyancsak a helyi szokások szerinti disznóvágás, karácsonyi ünnepségek és betlehemes játék. Az itt élők kezéből hagyományőrző kézműves munkák, használati és dísztárgyak kerülnek ki.

Hajós Anna

www.petofiszallas.hu