Doborjánban, 1811. október 22-én született Liszt Ferenc, aki a világ zenei életének kimagasló alakja. Európa szerte tartott koncertkörútján számtalan sikert aratott, ünneplése soha nem tapasztalt méreteket öltött. Mi magyarok számon tartjuk, hogy mindig hazánk fiának vallotta magát, és fellépett Magyarországon, sőt fontos szerepet vállalt a Zeneakadémia létrehozásában, amelynek első elnöke volt. Nem véletlen, hogy művei korunk koncertjeinek is gyakori darabjai. Vonatkozik ez az orgonára írtakra, vagy az átiratokra, amelyek ezen a csodálatos hangszeren, a „hangszerek királynőjén” is megszólalnak.

A Belvárosi plébániatemplom 300 éves múltjában már az 1700-as évektől jelen van az orgona, amely az évek során egyre magasabb technikai színvonalúvá alakult. A II. világháború alatt a templom belövést szenvedett, és a hangszer egyharmada használhatatlanná vált. Az 1996-os év hozta a döntést a felújításról, amelynek eredménye, – felhasználva a meglévő sípanyagot, kiegészítve és bővítve -, a most hallható három manuálós, 78 regiszteres hangverseny-orgona. Méltán Budapest egyik legkiválóbbja. Ezért a művészek gyakran és szívesen játszanak rajta. A hangzás szépségét egyaránt emeli a templom belső akusztikája és látványa.

Most Mészáros Zsolt Máté adott koncertet Liszt születésnapja alkalmából. A műsor első száma a B-A-C-H prelúdium és fúga volt, amely tisztelet Bach előtt, virtuóz játékra ösztönözve az előadót. Külön öröm volt a hangverseny látogatói számára, hogy az előadóművész beszélt a zeneszerző és a mű gondolatiságáról, a keletkezésről. Ugyanez vonatkozott a Desz-dur consolation-ra, a Lengyelország védőszentje, Szent Szaniszló tiszteletére írt oratórium bevezetésére. A mű orgonaátiratát az előadó, Mészáros Zsolt Máté készítette. Valószínűleg a mostani kiválasztásban szerepet kapott az a tény is, hogy aznap Karol Wojtyla bíboros pápává választásának évfordulója is volt, és születésének a 100. éves évfordulója közelmúlt beli esemény. Végül Liszt első zongoraművének átirata fejezte be a nagysikerű hangversenyt.

A karzaton ülve nemcsak hallhatja az ember a muzsikát, hanem megcsodálhatja azt a hatalmas koncentrációt, a különleges technikát, amelyet ez a hangszer a megszólaltatójától követel. Bár kicsit groteszk ezt megállapítani, de így és ilyenkor látható, hogy az orgona „kezes-lábas” hangszer, hiszen a művész mindkét kezével, mind a lábával alakítja, formálja a végső hangzást, az összhangot, amely lenyűgöző.

A hangverseny látogatók felmehettek a júniusban átadott toronykilátóba, ahonnan a budai oldal esti panorámája megcsodálható.

Hajós Anna