Bár napjainkban a világ teljes utazási és turisztikai ágazatát (is) a koronavírus-járvány foglalkoztatja, az élet nem áll meg, ezért sorra látnak napvilágot a különböző szakmai szervezetek elemzései a légi közlekedés elmúlt esztendejéről.  

Az IATA (International Air Transport Association – Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) a közelmúltban tette közzé a 2019-es év összesített repülésbiztonsági adatait, melyek azt mutatják, hogy 2018-hoz képest szinte valamennyi mutató javuló tendenciát jelez. Mindez elsősorban a hatékonyabb pilótaképzésnek, a korszerűbb repülőgépeknek, az egyre modernebb, részben műholdas navigációs eszközöknek, a precízebb légiforgalmi irányításnak és a szigorúbb szakmai felügyeletnek köszönhető.

2019-ben a világon összesen 46,8 millió légijáraton, mintegy 4,54 milliárd utast regisztráltak. Ehhez képest az elmúlt évben „mindössze” 53 légi katasztrófából csak nyolc követelt halálos áldozatokat, összesen 240-et. Ebből hat járat szállított utasokat, míg kettő air cargo gép volt. Nem véletlen tehát, hogy egymillió repülésre „csak” 1,13 repülőesemény jutott, s valamennyi egyéb adat is kedvezőbb, mint 2018-ban.

Az IATA emellett az elmúlt öt éves átlag alapján is vizsgálta a repülésbiztonság alakulását. Ennek alapján megállapították, hogy a sugárhajtóműves és légcsavaros-gázturbinás utasszállítók közül Oroszországban, illetve a FÁK-államokban történt a legtöbb esemény. A légiforgalom sűrűségéhez viszonyítva azonban – ami Afrikában a legalacsonyabb – a fekete kontinens számított a legkockázatosabbnak.

A repülőesemények többsége 2019-ben is fel-és leszálláskor, illetve a repülőtereken következett be. Ugyanakkor a hatékonyabb pilótaképzés ellenére, tavaly is előfordult, hogy a – ma már többnyire két főből álló – személyzetek valamilyen okból elvesztették az uralmat a gépük felett. Ilyen volt például az Ethiopian Airlines járatának március 10-i lezuhanása, amely 149 emberéletet követelt. Miután 2018 októberében hasonló katasztrófa történt egy másik Boeing B737MAX típussal is, jelenleg – a hatósági engedélyek kiadásáig – az eddig legyártott összes példány a földön parkol.

Bár utóbbi két esetben minden jel szerint a gyártó is hibáztatható, az IATA a 2019-es év kapcsán mégis kiemelt figyelmet szentelt annak, hogy tagvállalatainál mennyire egységesek és egyértelműek a pilóták számára a kiképzési, és a repülések végrehajtására vonatkozó szabályok. Azt is vizsgálták, hogy a személyzetek megfelelően felkészültek-e arra, amikor egy váratlan helyzetben át kell venniük a robotpilótától a repülőgép irányítását.

Az IATA programjában szerepel továbbá egy olyan részletes elemzés elkészítése is, amely az az elmúlt egy évtized tapasztalatai alapján, ajánlásokat fogalmazhat meg a légitársaságoknak az egyik leggyakoribb baleset, a futópályáról való túlfutás megakadályozására. Bár az ilyen esetek legtöbbször nem járnak halálos áldozatokkal, vagy az utasok komolyabb sérüléseivel, a modern és drága repülőgépeket gyakran selejtezni kell.

Az IATA elemzése egy érdekes adattal próbálja bizonyítani, hogy napjainkban miért a repülés messze a legbiztonságosabb közlekedési ágazat. A szervezet számításai szerint ugyanis, egy embernek 535 éven keresztül, minden nap fel kellene szállnia egy repülőgépre ahhoz, hogy részese legyen egy halálos légi balesetnek.

Földesi László

Fotó: AeroNews Képtár