Vas megye és az ország legrégebbi alapítású városa Szombathely. Nevét a heti vásárok napjáról kapta, ám egykor Savaria néven volt ismert a római birodalomban. Már akkor is kiemelkedő, jelentős kereskedelmi útvonal haladt itt, a Borostyán út, amely egészen a Balti tengerig vezetett. Mint az Iseum Savariense Régészeti műhelyben kalauzoló Sosztarits Ottó intézményvezető-helyettes régésztől megtudtuk, az elnevezés nem véletlen, ennek a kőnek, a borostyánnak fontos szerepe volt mind az életben, mind a halottkultuszban, ebben a korban. Meggyújtva a ravatalt és az a halottégetést megillatosította, és felszálló füstje összekötötte a földet az égiekkel. Ízisz temploma és szentélye a tárgyi leletek gazdagsága alapján bizonyítottan kultusz központ lehetett. Most az épületben az állandó és az időszaki kiállítások egyaránt igazolják az ókori Savaria fontos történelmi szerepét. A helyszín csodálatos lehetőséget nyújt színházi és operaelőadások tartására, amelyeknek az Iseumi Játékok rendezvénysorozat 50 éve ad otthont. Ám a város, miközben őrzi és ápolja múltját, a jelennek is él. Éttermei, eseményei, szolgáltatói ezt bizonyítják.

A Savaria Turizmus meghívására érkeztünk Szombathelyre. Grünwald Stefánia ügyvezető ismertette a város látnivalóit és élményeit, amelyek közül sokkal találkozhattunk. Olyan különlegességekkel, mint az OTP üvegpadlója alatti római kori útkereszteződéssel, amely alatt már akkor létezett szennyvíz elvezető csatorna, és amely különleges alkalmakkor leszállva a mélybe, meg is tekinthető. Vagy a XIII. században kialakult Fő tér szobraival, szökőkútjával, a bronzból készült város-makettel. Itt látható a házfalból kilépő, ír James Joyce, az Ulysses írója, aki regényének főszereplőjét Bloom urat Szombathely szülöttének ábrázolta. Évi 191 ezer vendég érkezik a városba, az ókori emlékek, az itt született Szent Márton és a mindezekhez fűződő, gazdag kulturális életű település rendezvényeinek vonzására. Mintegy 10-12 éve fordult meg az a trend, hogy osztrák turisták bevásárló helyszíne a megyeszékhely.

Napjainkban fodrászokhoz, fogorvosokhoz, kozmetikusokhoz járnak a határ közeliek, az itt lakók egy része pedig ingázik, munkahelyet Ausztriában szerzett.  És a német vendégek helyett most nagy számban érkeznek csehek, szlovákok és persze azért jönnek osztrákok is. A Savaria történelmi karneválon például 150 ezren vettek részt a 30 helyszínen és 400 programon. Sokan korhű jelmezekben. Ahogy sikeres a Szt. Márton napi nagyvásár, a vesperás – az alkonyati imádság – és a lampionos felvonulás is. Szent Márton, Európa legnépszerűbb szentje itt született, itt állomásozott, mint a római sereg katonája, és itt tért meg. November 8-án megkezdődik az ünneplése, egyházi és világi eseményekkel. A Vasi Skanzenben óvodásoktól nyugdíjasokig mindenki talál magának érdekes szórakozást. Jönnek íjászok, lesz népzene, és mivel a mondás szerint Szent Márton az újbor bírája, lehet azt is kóstolni. nem maradhatnak el a szenthez fűződő legenda szerint a liba ételek sem. Szombathelyen történelmi sétaút mutatja be azokat a helyszíneket, amelyek a város katolikus hagyományaihoz kapcsolódnak.

 

A Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont nevében az 1777-ben megalapított Szombathelyi Egyházmegye első püspökére emlékeztet, aki a nagyszabású építkezéseket is elindította. A püspöki palotában múzeumban látható az egyházmegye története. A papnövendékek szellemi nevelését szolgálta a szemináriumban kialakított könyvtár, amelynek a püspök saját könyveit is adományozta. 16 kódex és 96 ősnyomtatvány is van a kincseik között. A könyvtár belsejében a bécsi szecesszió nagy művészének, Otto Wagnernek munkája a belső kovácsoltvas lépcső, amely az Eiffel-műhely által kialakított acélszerkezetű emeleti részhez vezet.

Szent Márton temploma legendája szerint a szülőházára épült a IX. században. Itt látható a szent ereklyéje, előtte a bronz lábnyom jelzi, hogy a hely a Szent Márton út egyik állomása. A templom előtti szobor megörökíti azt a pillanatot, amikor Márton megkeresztelte az édesanyját.

A Café Móló étterem 16 éve hamisítatlan mediterrán konyhát visz, ám most októberben a sütőtök és a gesztenye jegyében kínálta fogásait.  Évi két étlapváltás van, havonta boresteket tartanak, az adott borász borára épül a menüsor. Cickafark, bodza, levendula, fenyőrügy, akác és menta ízesíti az egyes fogásokat és kerül a gyógynövényes italaikba Az Artis Boutique hotelben működő Daniel & Frére étterem pedig újragondolt római lakomára invitált. A Mészáros cukrászda 93 éve közkedvelt a városban. A közelmúltban országos összefogással monarchiabeli sütemények készültek; ez a cukrászda bekerült közéjük a szigorú zsűri válogatása nyomán az újragondolt Rigó Jancsi süteménnyel.

A Magyar- Molnár pálinkaház tulajdonosa, Magyar József okleveles tartósítóipari mérnök nemcsak a klasszikus és prémium pálinkákat készíti, hanem valódi különlegességeket is. Bodza, málna ugyancsak alapanyaga, de olyan érdekességeket is előállít, mint az eperfa hordóban érlelt alma, vagy szilvapálinka; ezek 50 fokosak. Összeállította a tanácsait a bérfőzetőknek, hogy végeredményként minőségi párlatot kaphassanak. Több főzete szerzett különböző versenyeken aranyérmet. Leszögezte, hogy csak érett, egészséges gyümölcsből lesz jó pálinka. Bár Vas megyében 33 főzde van, amelyek vállalnak bérfőzést is, az évek során kialakult nála a bérfőzetők törzscsapata.

Hajós Anna

Fotó: Hajós Anna, Szucsák Éva