A Nemzetközi Repülőterek Tanácsa (Airports Council International – ACI) közzétette éves forgalmi jelentését, melyben a szervezet a COVID-19 vírusjárvány eddigi hatásait is összegzi.

Az ACI elemzői szerint, a koronavírus-járvány miatt 2020-ban, összesen több mint 5,6 milliárd fővel (!) csökkent a világ repülőterein a légiutasok száma, és az előrejelzések alapján 2021 végéig további 4,6 milliárd utas hiányzik majd. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy idén a globális utasforgalom várhatóan csak a felét éri el a 2019-esnek, amikor összesen 9,2 milliárdan váltottak repülőjegyet, s keltek útra.

Ezek a számok is bizonyítják, hogy a járvány legnagyobb vesztese eddig a turisztikai, illetve a légiközlekedési iparág volt. Az utasok számának drasztikus csökkenése miatt, 2020-ban a világ repülőterein jelentősen, 39,5%-kal 62 millióra csökkent az összesített repülőgépforgalom (fel- és leszállások száma) is. Bár a járvány a védőfelszerelések szállítása iránti igény és az online megrendelések növekedése miatt ennél kevésbé vetette vissza az air cargo forgalmat, 2020-ban az előző „békeévhez” képest a légitársaságok így is 9,6%-os csökkenéssel, csak 108 millió tonna légiárut szállítottak.

Az ACI szerint a mostani válságból történő kilábalást – a világméretű nemzetközi utazási korlátozások bevezetése miatt –, a nagyobb országok belföldi légiforgalma jelentheti, amely gyorsabban élénkül, mint a nemzetközi piac. Különösen érvényes ez Kínára, az Egyesült Államokra vagy akár Oroszországra is. Ennek köszönhetően, 2021-ben globálisan a belföldi légiforgalomban már legalább 3,1 milliárd utast regisztrálhatnak, de ez még mindig csak a 2019-ben elért teljesítmény 58,5%-ának felel meg.

Utóbbi kapcsán jellemző adat, hogy 2020-ban a világ tíz legforgalmasabb repülőtere közül hét kínai volt, s csak három működött az Egyesült Államokban. Atlanta teljes forgalma – amely 2000 óta vezette a világranglistát – 2020-ban 61,2%-kal csökkent, s ezzel át kellett adnia az első helyét a kínai Kantonnak. Jobb teljesítményt ért el viszont Dallas/Fort Worth, amely a 2019-es tizedikről 2020-ra a világ negyedik legforgalmasabb repülőtere lett.

A járvány kitörése előtt az ázsiai és csendes-óceáni térség tíz legforgalmasabb repülőtere közül még csak négy volt kínai. A COVID-19 kitörése után viszont – a hazai piac gyors fellendülése következtében – már hét kínai repülőtér került be a top 10-be, s közülük hatan voltak újak a listán. A nemzetközi forgalom visszaesése miatt nem került be viszont 2020-ban a térségben a legjobb tíz közé Peking és Tokió sem.

Bár az elmúlt évtizedben a jelentős földrajzi területet lefedő ázsiai és csendes-óceáni térség volt a globális légiközlekedési ágazat növekedésének fő hajtóereje, az itteni kereslet idén a vártnál lassabb fellendülés jeleit mutatta. Az ACI elemzői szerint ez annak köszönhető, hogy sok ország továbbra is gyakorlatilag „zárva maradt” a nemzetközi utazások előtt.

Luis Felipe de Oliveira, az ACI World vezérigazgatója szerint a COVID-19 hatása napjainkra teljesen megváltoztatta a repülőtéri és légitársasági szektort, amely egyébként hatalmas potenciált és értéket képvisel. Az iparág ugyanis az üzleti és szabadidős utazások, a nemzetközi kereskedelem, valamint az abból származó GDP, továbbá az általa teremtett munkahelyek, szociális juttatások és a befizetett adók révén a világgazdaság egyik legfontosabb szereplője.

Földesi László