A repülőtéri biztonsági ellenőrzésekért felelős amerikai TSA (Transportation Security Administration) már az Egyesült Államok 16 legjelentősebb repülőterén teszteli az új arcfelismerő technológiáját.

A TSA kísérleti programja még 2020-ban kezdődött meg az alapvetően belföldi forgalmat bonyolító Reagan Washington Nemzeti Repülőtéren (DCA). Ezt követően azonban számos városban, köztük például San Franciscóban személyiségi jogokra hivatkozva, egyelőre betiltották a kamerás arcfelismerést. Bár az új rendszer jelentősen felgyorsíthatná a repülőtéri biztonsági ellenőrzést, sokan aggódnak az ilyen módon rögzített és tárolt személyes adatok biztonsága miatt.

Emellett sokak szerint, a kisebbségekkel szembeni esetleges méltánytalan bánásmód is aggodalomra adhat okot. A sötétebb bőrű embereket ugyanis állítólag külön speciális vonalakra küldik át extra vizsgálatra. A TSA azt állítja, az utasoknak nem kell aggódniuk a helytelen azonosítás vagy a tisztességtelen bánásmód miatt. Folyamatosan dolgoznak azon, hogy az új technológia a legszigorúbb tudományos szabványoknak is megfeleljen.

A rendszer a következőképpen működik: Az utasok behelyezik az azonosítójukat a kioszk gépébe, és néhány másodpercig a kamerába néznek, miközben a technológia összehasonlítja az egyén arcát a személyi igazolványán lévő fényképpel. Bár ezek a gépek teljesen önállóan működnek, egyelőre a 100%-os végső megerősítés érdekében, az azonosításban egy TSA-tiszt is részt vesz.

2022 eleje óta a TSA az ellenőrző pontokon a CAT-2 (Credential Authentication Technology 2) rendszert használja a repülőtéren tartózkodó személyek személyazonosságának ellenőrzésére. Az információkat anonim formátumba konvertálják, titkosítják, és ideiglenes elemzés céljából átadják a DHS (Department of Homeland Security – Belbiztonsági Minisztérium) Tudományos és Technológiai Igazgatóságának (S&T), amely az adott ellenőrzőponton felméri a technológia hatékonyságát.

Az adatokat legfeljebb két évig lehet megőrizni a rendszerben, és az Egyesült Államok jogalkotóinak mindenképpen részt kell venniük majd annak eldöntésében, hogy melyik technológiát lehet végül engedélyezni.

Az új arcfelismerő technológia gyakorlatilag azt jelenti, hogy a légitársaságok repülőtéri személyzetének nem kellene többé időt töltenie az utasok személyi azonosításával. Ezért több figyelmet tudnának fordítani azokra az utasokra, akiknek valóban szükségük van rájuk, mint például az idősek vagy a fogyatékkal élők és más speciális igényűek.

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az új CAT-2 technológia meglehetősen pontos még akkor is, ha az utasok esetleg arcmaszkot viselnek. Ezért a TSA azt tervezi, hogy 2023-ban tovább bővíti a technológia használatát az Egyesült Államokban. Mindez beilleszkedik abba a globális folyamatba, mely szerint az elkövetkező években fontos – talán nem túlzás, forradalmi – változások várhatóak a világ repülőterein, amelyek a légitársaságokkal együttműködve, sorra vezetik be a különböző biometrikus arcfelismerő rendszereket.

Ezek ugyanis lehetővé teszik, hogy az utasoknak az ellenőrzés során ne kelljen megmutatniuk az okmányaikat, vagy a beszállókártyájukat. Egy képalkotó eszköz rögzít róluk egy fotót, igazolja személyazonosságukat, majd a rendszer másodpercek alatt tájékoztatást ad arról, hogy jóváhagyja-e az utas beszállását. Egy ilyen hitelesítési folyamat jelenleg már minimum 99%-os megbízhatóság mellett, kevesebb, mint két másodpercet vesz igénybe. Mindez azt jelenti, hogy például egy légijárat 240 utasát, mindössze 10 perc alatt lehessen ellenőrizni.

Földesi László

Fotó: TSA