Két éve avatták fel Debrecenben Szent István király szobrát. Egyik kezében lándzsa, másikban kard. A kardról a kutatók már régebben megállapították, hogy egykor viking fegyver volt, és joggal sorolják a király fegyverzetéhez és emlékezetéhez. Ám a debreceni Déri Frigyes múzeum más kincseket is rejt, amelyek a magyar történelem korai századaihoz, és a vikingekhez kapcsolódnak.

Ilyen az egykor Nemijában előkerült korai rusz sisak, amely az egyik ritka emléke a középkori északi mesterek ügyességének. Gazdag lelőhelyek segítették elő a magyar és skandináv kapcsolatok kutatását, így a Hajdú-Bihar megyében meglelt püspökladányi, sárrétudvari, hajdúszoboszlói és ártándi X-XI. századi temetők. Segítenek mind a korai magyarság, mind azok Európán átívelő kapcsolatrendszerük megismerésében. A Déri Múzeum megmenti és őrzi ezeket a kincseket, és betekintést nyújt az érdeklődők számára róluk.

A most megrendezett kiállításon, amelyhez 19 kölcsönző intézmény engedte át féltett kincseit, együtt láthatók ennek a vidéknek a régiségeivel. Míves fegyverek, eszközök, ékszerek ezek, és elképzelhetjük, kik viselték, vagy használták azokat. Van egy kard, amiről azt mondják, hogy Istváné volt, és Prágában, a Szent Vid székesegyház kincstárában őrzik. Már kétszer járt a közelmúltban magyar múzeumban, a leírás szerint a csontból faragott markolata viking, és egyszerre fejedelmi és harci eszköz. A bécsi Képes Krónika szerint István a Koppány elleni harcban viselte először.

A gyerekek az időszaki kiállításon tapasztaltakat a múzeum kávézójában tovább élhetik. A múzeum és a LEGO együttműködésének köszönhetően, kilenc éves kortól, szülői felügyelet mellett viking harcost, csatahajót, vagy akár mitológiai szörnyet is készíthetnek legóból. A róluk készült fotókat érdemes a múzeum címére elküldeni értékes nyereményekért, vagy éppen családi múzeum-belépőért.

A vikingek a Kárpát-medencében című kiállítás 2023. május 7-ig látogatható a Déri Múzeum Galériájában és a kupolában.

Hajós Anna