A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Zöld Követ Egyesület munkacsoportot hozott létre a repohár jelenlegi piaci problémáinak megoldása érdekében.

A hír kapcsán először is célszerű tisztázni, mit is takar valójában ez a különös, és nem túl régi szóösszetétel. Az elmúlt években a korábbi, egyszer használatos műanyag pohár helyett egyre több hazai vendéglátóhelyen – elsősorban szabadtéri fesztiválokon – jelent meg az az erősebb falú, újrahasználható repohár, amely leginkább a reggeli és esti fogápoláshoz használt segédeszközünkre emlékeztet.

A repoharak használatát a vendéglátósok szerint azt tette indokolttá, hogy 2023. január 1-től az új szabályozás környezetvédelmi okokból már nem teszi lehetővé az „eldobható” műanyag poharak használatát. Ráadásul időközben a betétdíjak alkalmazását szabályozó, 209/2005-ös rendelet is számos helyen elavult, így 2023 júniusától a PET palackok és alumínium dobozok is betétdíjassá válnak. Időközben azonban kiderült, hogy Magyarországon a repoharak az eredeti célkitűzéssel ellentétben sem a környezetvédelem, sem a fogyasztók érdekét nem szolgálják.

Az ingyenes repohár rendszerben az italvásárlás során díjmentesen, dizájn nélküli poharakban szolgálják fel az italokat. Ezekért a poharakért nem számolnak fel plusz pénzt, és ha már nincs szükség rájuk, le lehet tenni az adott rendezvényhelyszín erre kijelölt gyűjtőpontjain, vagy a kiszolgálópultoknál. A repohár-token rendszerben viszont az első vásárlásnál már külön pénzt (általában legalább 400 forintot) kérnek, majd ezt követően minden újabb vásárlásnál a kiszolgálópultban tisztára cserélik használt poharat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) előírásai szerint ugyanis, használt pohárba nem tölthető újabb ital.

Az este végén a vendég – ha nem szeretné megtartani –, a kiszolgálópultban leadhatja a kifizetett poharat, melyért viszont nem az induláskor befizetett összeget, hanem egy műanyag „tokent” kap cserébe. Ezzel ugyanis a következő alkalommal ugyanott, újból repoharat kaphat. Tehát „tokent” vagy repoharat pénzre nem váltanak vissza, és úgy tűnik, a joghézagokat kihasználva, Magyarországon ez egyelőre teljesen törvényes!

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a vendéglátóhely például azt javasolja, hogy a pohárért cserébe kapott „tokent” a vendég (immár csak 300 forintért) váltsa be a jegypénztárban, ahol megint csak nem készpénzt, hanem egy „kedvezmény kupont” kaphat cserébe. Ezt aztán fel lehet használni az addig meghirdetett helyi eseményekre való újabb jegyvásárlás során. A téma kapcsán tanulságos belenézni az egyik legnépszerűbb közösségi oldal „Stop Repohár Token!” elnevezésű, immár több ezer főt számláló csoportjának hozzászólásaiba. Terjedelmi okokból, ezek közül csak néhányat idézünk:

„Tegnap a Puskás arénában a repoharam elvágta a számat olyan sorjás volt! Ha már egy csomó helyen mindenáron ebben a műanyag f-sban kell kapnia az embernek a sörét, akkor is, ha kifejezetten üvegeset kér, legalább arra figyelhetnének, hogy a széle ne borotvaéles, foncsoros szájfűrész legyen. De gondolom, az fél fillérrel megdrágítaná az előállítást, úgyhogy inkább szenvedjen csak a pórnép, ha szórakozni óhajt.”

„Régen: veszek egy sört – megiszom – hazamegyek. Ma: veszek egy sört – be kell regisztrálnom a bankkártyámat egy (bugos) alkalmazásba, ami tárolja az összes adatomat ki tudja meddig. Megiszom a sört, visszaadom a poharat, lepittyegem az alkalmazást hogy ne húzzanak le a pohár árára – hazamegyek. Jut eszembe, a GDPR mit szól a bankártya- adataim tárolásához 30 napon túl?”

„Az sem lenne baj, ha nem rúzsosan kapnám meg ezt a szuper higi és igényesen elmosott fogmosópoharat.”

„Holnap meccs a Puskásban. Telt ház, 63 ezer szurkoló. Megint eladnak legalább 30-40 ezer poharat, amiből párat hazavisznek, párat elhagynak. A többiért meg egy értéktelem tokent kapnak a fogyasztók”.

„Ez a Re pohár minden értelemben egy óriási lehúzás! Bárki, bármit mondhat, okoskodhat, itt egyetlen dologról van szó: minél több poharat eladni. Nagy rohadt pénzrablás az egész, ami elsősorban a külföldi bulituristák lehúzására megy. Tudom ajánlani az üvegpoharat. Több mint száz éves, bevált technológia, évtizedekig senkinek semmi baja nem volt vele, teljesen természetes anyagból készül, és hulladékként sem környezetszennyező. Egy üvegpohár életciklusa legalább 4000 használat.”

„Sokkal kevesebb szó esik a visszaváltáshoz kapcsolódó másik problémáról. Még ha vissza is kapok a pohárért bármit (pénzt, tokent), azért sorba kell állnom. Ha egy hosszabb rendezvényen vagyok, lehet hogy nem akarok folyamatosan egy pohárral a kezemben ácsorogni.”

„Terézvárosi napok, kézműves sör és egyebek: repohár 600, visszaváltáskor 500. Ügyes…”

„Biztos én vagyok csekély értelmű. Ha minden fogyasztáskor újra cserélik, akkor hogyan használok csak egy poharat?”

Talán e néhány hozzászólásból is kiderül, a repohár-token rendszerrel valami nem stimmel, persze csak az egyik fél – a vendégek – szerint. A BKIK ezért döntött úgy, hogy szakmai konzultációt kezdeményez a repohár visszaváltásával kapcsolatos visszásságok mielőbbi rendezése ügyében. A kamara szerint a repoharat választó vendégeknek mindenképpen vissza kell kapniuk annak ellenértékét.

A fenntarthatósági szempontok mellett fontos cél, hogy egyetlen vendéglátóhely se kötelezhesse a repoharat választó vendéget a pohár megvásárlására, ezért kezdeményezik a pénzért való visszaváltást elősegítő egységes gyakorlat kialakítását. Véleményük szerint a repoharak begyűjtését, visszaváltását vagy az új poharak kiváltását inkább egy vendéglátóhelytől független, egységes tokenrendszerrel, vagy közös applikációval kellene megoldani.

A BKIK és a fenntartható megoldásokat támogató Zöld Követ Egyesület vállalta, hogy koordinálják az egyeztetéseket, valamint biztosítják az azokhoz szükséges infrastruktúrát is. Ugyanakkor a repohár visszaváltásának feltételei számos vendéglátó- és szórakozóhelyeken olyan körülményeket teremtenek, melyek már nem teljesítik a megoldás eredeti céljait. A jelenlegi token-rendszeren alapuló visszaváltás ugyanis nem ügyel arra, hogy a repoharak a vásárlás helyétől függetlenül egyéb, szintén repoharat kínáló vendéglátóhelyeken is visszaválthatóak legyenek, így a repohár sokszor a vendégeknél marad, vagy a kapott tokent már nem lehet ismét pohárra váltani.

Ez alkalmanként több száz forint extra kiadást is jelenthet, miközben a vendég nem szeretne a fogyasztásán felül poharat is vásárolni. A jelenlegi gyakorlat emellett az eredeti környezetvédelmi céloknak sem felel meg. Az első szakmai egyeztetésen elhangzottak szerint a jelenlegi rendszer átláthatatlan, így egy olyan új folyamatot kell kialakítani, amelynek végén a fogyasztó visszakaphatja a betétdíjat. A témában hamarosan fogyasztói felmérés indul, amelynek eredménye mentén a repohár munkacsoport szakmai ajánláscsomagot állít majd össze.

A BKIK és a Zöld Követ Egyesület által idén augusztusban kezdeményezett repohár munkacsoportja szeptember 15-én tartotta első egyeztetését. A szakmai munkához továbbra is lehet csatlakozni, az érdeklődők jelentkezését a repohar@bkik.hu email címen várják.

 

Földesi László

 

Fotó: BKIK