Október 30-án, vasárnap hajnalban 3 óráról 2-re kell visszaállítani az órákat, s ezzel a közlekedési vállalatoknál életbe lép a 2022/23-as téli menetrend. A mostani téli időszámítás 2023. március 26-ig tart.

A mostani átállást segíti, hogy október 31-e munkaszüneti nap, november 1-je pedig ünnepnap, így több idő juthat pihenésre. Bár az Európai Parlament 2019 tavaszán nagy többséggel szavazott arról, hogy 2021-től szűnjön meg kontinensünkön a téli és nyári időszámítás közötti egyórás váltás, sajnos erre még 2024-ig várnunk kell. Az eredeti elképzelések szerint tavaly az uniós tagállamok eldönthették volna, hogy mikor mondanak végleg búcsút ennek a sokak számára csak bosszúságot okozó procedúrának, azonban 2024-ig minden marad a régiben.

Az óraátállítás megszüntetéséről szóló uniós tárgyalások ugyanis az Európai Unió Tanácsában megakadtak, mert a tagállamok rendkívül megosztottak voltak a témát illetően, a továbblépéshez viszont jelentős tagállami egyetértés kellett volna. Pedig az EU-ban a közlekedés és a belső piac működésének biztosítása érdekében, összehangolt időszámítási rendszerre lenne szükség. (A jelenlegi uniós jogszabályokat egyébként 2001-ben vezették be.)

Az eredeti érv, az energiamegtakarítás gyakorlatilag már megszűnt, mert a légkondicionálók korában nyáron szinte nagyobb az áramfogyasztás, mint télen. A szakemberek szerint, jelenleg Magyarországon például fejenként a megtakarítás mindössze évi 450 forint. Az átállítás ellen szól továbbá, hogy felborítja az ember biológiai óráját, ezért alvászavart, emésztési problémákat, szívritmuszavart, fejfájást okozhat, vagy növeli a balesetveszélyt. Tehát a negatív élettani hatások változatlanok. Nem véletlen tehát, hogy korábbi felmérések alapján 10-ből 9 magyar már megszüntette volna a kétféle időszámítást.

Az órák évente kétszer történő átállításán alapuló rendszer egy idejétmúlt, kellemetlen procedúra, melynek indokoltságát egyre több európai polgár vonja kétségbe. Mind többen vallják, egyáltalán nem hasznos az embernek, hogy mesterségesen beleavatkozunk a természet rendjébe, és még ez az egy óra is nyomot hagy bennünk, mert megtöri a fénynek és a sötétségnek az élővilág életét alapvetően meghatározó ütemét.

A nyári időszámítás (Daylight Saving Time) az eredeti, és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett, valójában egy „kitalált”, mesterséges időzóna, amely alkalmas az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult, természetes ritmusának megzavarására. A kérdés mindenesetre sokakat érzékenyen érint, ugyanis az emberek többsége csak nehezen alkalmazkodik az óraátállításokhoz.

Magyarország időzónájában a számítógépek télen GMT+1 óra (CET, Central European Time), míg nyáron GMT+2 óra (CEST, Central European Summer Time), beállítással üzemelnek. Ugyanakkor a greenwichi középidő, a GMT fogalma ma már nem szabványos, ezért helyette – például a nemzetközi légi közlekedésben is – egyre inkább a UTC (Universal Time Coordinated – egyezményes koordinált világidő) elnevezés használatos.

Utóbbival dolgozik többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat is, mely szerint az időjárási modellek fő futásai döntően 00, 06, 12 és 18 UTC-hez igazodnak, így az OMSZ egyértelműen a téli időszámítás rögzítését javasolta hazánknak. Ráadásul, Magyarország földrajzi hosszúsági köre környékén a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a 12 órához, ami az ember bioritmusa miatt fontos.

Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben végre minden tagországnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás nem lesz. Így ez lehet majd az utolsó óraátállítás, amit átélünk.

Földesi László