A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022. március 15-én nyitja meg az egykori Postapalota Széll Kálmán téri épületében a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontot. Létrehozásával az MNB kiemelt célja, hogy a pénzügyi kultúra története és fejlesztése egyaránt elérhető legyen a gyerekeknek és felnőtteknek.

A Pénzmúzeum helyszínéül szolgáló, Sándy Gyula tervei alapján 1924-1926-ban eklektikus-szecessziós stílusban épült egykori Postapalota az ország első irodaháza volt. Érdekessége, hogy itt működött hazánk első körforgó személyfelvonója, közkeletű nevén a páternoszter. Bár az ikonikus épület a második világháborúban, Budapest ostroma során teljesen kiégett, szerkezete nem esett szét, ezért 1947-ben sikerült helyreállítani.

A 2000-es évek elejéig, eredeti céljának megfelelően a Magyar Posta használta. Az épület 2018 nyarán került az MNB tulajdonába, s közben megszületett a döntés, hogy multifunkciós épületként, több intézmény, köztük a Pénzmúzeum otthona is lesz. Az MNB itt szeretné többek között bemutatni, hogy a pénz sokkal több, mint érmék és bankjegyek összessége. Ezért a látogatók az élményalapú ismeretterjesztés jegyében ismerkedhetnek meg a bankolás, a válság, a tőzsde, az aranyfedezet, a monetáris politika, a kereskedelem, a piac, a tőke és még sok más olyan fogalom jelentésével, amelyeket nap mint nap hallunk, de csak kevesen tudnák elmagyarázni, mit is jelentenek valójában.

A Pénzmúzeumban a látogatók élményalapon és közvetlenül, interaktív módon fedezhetik majd fel a pénz világát. A XXI. századi élménytérben 58 lenyűgöző installáció (például bankjegytervezés, aranyrúd-emelés vagy a Pénzmúzeum robotjai) és csaknem 2000 műtárgy tartalmas és szórakoztató vizsgálata várja a látogatókat. A látványosságokat egy olyan átívelő játék köti majd össze, amelyben a látogatás során gyűjtött virtuális vagyonukat a kiállítás végén ajándékra válthatják. Többek között érmebolt és könyvsarok is lesz az épületben, a saroktorony tetejére tervezett kilátót pedig meg szeretnék nyitni a nagyközönség számára.

A fejlesztési program fontos eleme a Széll Kálmán teret a Postapalotával és a Városmajorral összekötő új gyalogosátjáró, melynek építése már 20020 őszén megkezdődött. Az alagút nemcsak szintbeli, akadálymentes átjárást jelent a környék gyalogosainak és kerékpárosainak a Városmajor felé, hanem a Postapalota (újabb nevén Buda Palota) épületének is teremt egy új bejáratot. A beruházást az MNB valósítja meg, de az átjáró közterület marad, és önálló elnevezést is kap, a palota tervezőjéről Sándy Gyula köz lesz a neve.

A múzeum bejárata előtt állítják fel a 13 méter hosszú és 3 méter magas, „Az arany dinamikája” című szobrot, az épületben pedig elhelyezik a „Csodaszarvas” című alkotást is. A kivitelezéssel Szőke Gábor Miklós cégét bízták meg, akinek ismert alkotásai a Groupama Aréna előtti Fradi-sas és az Atlanta Falcons amerikaifutball-csapat stadionjánál felállított hatalmas sólyom. A művész készítette a vizes világbajnokság szobrait is, valamint az Ugró oroszlánt a Várkert rakparton.

Földesi László

Fotó: MPL