Idén 120 éves az IBUSZ, a magyar idegenforgalmi piac egyik legismertebb szereplője. Elődje, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. 1902. augusztus 29-én alakult meg Budapesten.

Elsődleges feladatául a budapesti államvasúti menetjegyiroda átvételét és üzemeltetését szabták meg, de a vasúti és hajójegyek értékesítése mellett, egy idegenforgalmi iroda létrehozása, valamint kirándulások szervezése is bekerült a tevékenységi körébe. Így a társaság kezdettől fogva arra törekedett, hogy ismertté tegye és népszerűsítse külföldön Magyarországot, valamint összefogja az idegenforgalmi törekvéseket. A cég1905-re már 30 belföldi irodát működtetett, és szerte Európában számos képviselettel rendelkezett.

Az új társaság üzemközösséget létesített a Thomas Cook and Son budapesti irodájával, valamint megváltotta a Nemzetközi Hálókocsitársaság budapesti, brassói, fiumei és temesvári menetjegyirodáit. A vállalat gyakorlatilag az Államvasutak Központi Menetjegyirodájaként is működött, s emellett poggyászszállítással is foglalkozott.

1906-ban az IBUSZ elődje szervezte meg II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát, 1909-ben az első nagy Nemzetközi Orvoskongresszus budapesti programjait, 1910-ben pedig a rákosmezei Nemzetközi Repülőversenyt. Bizonyára kevesen tudják, hogy ebben az időben adták kis az első magyar idegenforgalmi plakátot, utazási magazint, és idegenforgalmi témájú falinaptárt, s a 20-as évek közepén ugyancsak elsőként indultak Budapesten városnéző buszjáratok.

A MÁV két vállalkozás egyesítésével, 1926-ban hozta létre az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt.-t, amely ettől kezdve használta az IBUSZ cégnevet, s tevékeny része volt abban, hogy a harmincas években a magyarországi idegenforgalom folyamatosan fejlődött, a külföldi látogatók száma pedig stabilan emelkedett. A Magyar Államvasutakkal 1926-ban kötött szerződés a következő 25 évre kizárólagos jogot biztosított a cégnek, hogy a pályaudvarokon kívül árusítsa a MÁV jegyeit és utazási igazolványait.

Az IBUSZ első aranykora gyakorlatilag az 1920-as évek végétől az 1930-as évek végéig tartott. Amíg az első világháború előtt éves szinten 10–20 ezer külföldi utazást regisztráltak, ez a szám az 1930-as évekre közel 200 ezerre duzzadt. A legsikeresebb időszakban, 1936 és 1938 között a vállalat éves bevétele elérte a 36 millió pengőt, amellyel az IBUSZ a világ legsikeresebb utazási irodái közé emelkedett.

A második világháború után csak lassan talált magára a vállalat. 1948-ban egy kormányrendelet az IBUSZ-on kívül minden más turisztikai szervezetet megszüntetett, majd egy évvel később az így monopolhelyzetbe került társaságot is államosították. A nemzetközi turizmus azonban csak 1956 után indult újra, előbb a szocialista országokba, majd a hatvanas évektől – bár akkor még korlátozott formában –, már Nyugat-Európába is. Ebben az időszakban szűnt meg az IBUSZ monopóliuma is, mivel egyre több utazási iroda kezdte meg a tevékenységét az országban.

1967-ben, a Nemzetközi Turizmus Évében a cég már 88 útvonalon kínált társasutazásokat, és egymás után nyitotta meg külföldi képviseleteit keleti és nyugati országokban egyaránt. Az 1970-es évek második felében az IBUSZ-nak már mintegy 1500 alkalmazottja volt, és évente több millió utas fordult meg irodáiban társasutazás, szállásfoglalás, menetjegyvásárlás, vízumügyintézés, valutaigénylés vagy pénzváltás okán.

1982-ben a cég már 23 országban tartott fenn külképviseleti irodát, miközben 121 belföldi irodával és mintegy 3000 dolgozóval a hazai szervezett idegenforgalom felét bonyolította. 1985-ben a vidéki irodákból területi igazgatóságokat alakítottak (a budapestivel együtt összesen hatot). Az 1980-as évek végén hazánkban már 140 turisztikai szolgáltató működött, de az IBUSZ, mint Európa egyik legnagyobb utazásszervező cége, egy ideig még képes volt megőrizni a piacvezető szerepét.

A rendszerváltozáskor az első vállalatok között privatizálták, és az 1990-ben megnyílt Budapesti Értéktőzsdén először kereskedtek a részvényeivel. A magánosítási folyamat végére az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vált a vállalat többségi tulajdonosává. 1994-ben az IBUSZ holdingszervezetté alakult, önálló társaságokká szervezve szét tevékenységei körét. A mai napig turisztikai tevékenységet folytató IBUSZ Utazási Irodák Kft.-t 1993-ban alapították meg, mely 100%-os magyar tulajdonú vállalat.

Földesi László

Fotó: IBUSZ