Augusztus 1-től gyakrabban és éjszaka is jár a repülőtéri 100E autóbusz, amely immár 0-24 óráig közlekedik.

Korábban ezek a buszok éjjel 1 és 3 óra között nem közlekedtek, ebben az időszakban csak a 200E jelzésű busszal lehetett utazni. A normál díjszabás szerint igénybe vehető 200E buszjárat közlekedési rendje továbbra sem változott, tehát a repülőteret Kőbánya-Kispesttel, illetve a Határ úttal összekötő autóbusz továbbra is 0-24 óráig jár.

A kedvező kihasználtságra való tekintettel, a BKK sűrítette a kizárólag 1500 forintos repülőtéri vonaljeggyel igénybe vehető 100E autóbusz a gyorsjárat menetrendjét. Augusztus 1-től a buszok a forgalmasabb napokon, azaz hétfőn, pénteken és vasárnap napközben a korábbi 10 helyett 7-9 percenként, a kisebb forgalmú napokon, azaz kedden, szerdán és csütörtökön a korábbi 10-12 helyett 10 percenként, míg szombaton a korábbi 10-12 helyett 8-10 percenként, éjféltől körülbelül fél négyig pedig 30-40 percenként indulnak.

A ferihegyi gyorsjáratoknak régi hagyománya van, hiszen a Malév jogelődje, a Maszovlet (1946-1954) fennállása alatt Budapesten és a hálózatba bekapcsolt vidéki repülőterein saját autóbuszaival szállította utasait a városközpontból a repülőtérre és onnan vissza. A szolgáltatás akkor még benne volt a repülőjegy árában. Budapesten a légitársaság Dorottya utcai székháza elől indultak a járművek először a Budaörsi repülőtérre, majd 1950 májusától Ferihegyre.

A Maszovlet központja 1951 júliusában költözött át a Vörösmarty térre, amely 1954-től 1982-ig a Malév központja maradt, így a buszjáratok is innen indultak. Budapesten a ferihegyi vonalat 1960. május 1-jén részben a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) vette át üzemeltetésre, a Malév-buszok pedig továbbra is a Vörösmarty térről indultak. A FAÜ 1964-ben indította el 193-as jelzésű repülőtéri gyorsjáratát, mely szintén a gyorsforgalmi utat használta. 93-as jelzéssel az Üllői úton végighaladva szintén indultak FAÜ-buszok Ferihegyre, melyek egyben Kispestet (XIX. kerület) és Pestlőrincet (XVIII. kerület) is összekötötték a Nagyvárad térrel.

1970. október 1-től a Malév 49 személyes Ikarus buszokra cseréltette a repülőtéri járatot. Ezzel egy időben a változott meg a jegyek ára 4 Ft-ról 10 Ft-ra. Egy évtized elteltével, 1980-tól a Malév szorosabb együttműködést alakított ki a Volánbusz vállalattal. Így például megállapodtak, hogy rossz idő esetén a busztársaság szállítja az utasokat Bécs, Belgrád és Pozsony (Ferihegy kitérő-repülőterei) és Budapest között.

1970. szeptember 17-től a Malév kérésére újraindult a BKV-tól átvett, és a Volánbusz műhelyében átalakított buszokkal a repülőtéri gyorsjárat. Az átalakítás során a középső ajtót megszüntették, hátul speciális bőröndtartót építettek, és a kocsikat a távolsági buszokhoz hasonló színre festették. 1982. március 1-től – a Dorottya utca sétálóutcává alakítása miatt – a buszok belső végállomása a Malév központja elől 100 méterrel távolabb, az Engels téri (ma Erzsébet tér) buszpályaudvarra került. Itt ugyanis sok hely szabadult fel, mert számos menetrend szerinti Volán-járat átköltözött a Népstadionnál megnyitott új autóbusz-pályaudvarra.

1970. november 1-től állítottak forgalomba nyolc, speciálisan erre a célra épített Ikarus buszt, melyek „távolsági” ülésekkel, valamint sötétített ablakokkal rendelkeztek. Ezek a járat megszűnéséig általában félóránként közlekedtek. A Volánbusz – a gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva – 1992. április 1-től végleg beszüntette a repülőtéri gyorsjáratát. Ennek üzemeltetését – saját és bérelt autóbuszokkal – a repülőteret üzemeltető LRI (Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság) vette át.

Ha valaki napjainkban nem szeretne saját gépjárművel, vagy taxival eljutni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, akkor – mint említettük – két BKK-járat közül választhat. Vagy a normál díjszabás szerint igénybe vehető, a repülőteret Kőbánya-Kispesttel, illetve a Határ úttal összekötő 200E buszjáratot választja, vagy az 1500 forintos, egy irányú repülőtéri vonaljeggyel igénybe vehető 100E autóbuszt, amely ugyan többe kerül, viszont Budapest belvárosát köti össze Feriheggyel. Utóbbi gyorsjárat kihasználtságát jelentősen befolyásolja a főváros turistaforgalma, amely a koronavírus-járvány első éveiben minimálisra esett vissza, a turizmus újraéledésével azonban az idei szezonra már jelentősen megerősödött.

Földesi László

Fotó: AeroNews Képtár és BKK