Csaknem nyolc évtized elteltével, újra látogatható a budapesti Szépművészeti Múzeum 800 négyzetméteres, teljesen felújított Barokk Csarnoka.

Ezzel a Reneszánsz, valamint a 2018-ra ugyancsak átfogó rekonstrukción átesett Román mellett, immár a Barokk Csarnokot is birtokba vehette a közönség. A három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva. A második világháborúban, Budapest ostromakor a Román Csarnok annyira megsérült, hogy teljesen le kellett zárni, és sokáig csak raktárként használhatták.

A második világháború után a Barokk Csarnok középső részében 19. és 20. századi szobrokból rendeztek tárlatot, a pillérek mögötti körfolyosót pedig – paravánnal leválasztva – raktárnak és közlekedőnek használták. A következő évtizedekben ismét raktárként funkcionáló teret a múzeum korábbi, 1987-ben elkezdett kisebb léptékű rekonstrukcióját követően, eredeti barokk festményekkel és szobrokkal berendezve, 2000-ben nyitották meg. A 2015-ben indult átfogó múzeumrekonstrukció során a termet újból felújították és a most megnyílt csarnok a barokk festmények és szobrok újrarendezett kiállításának is otthont ad.

A Szépművészeti 2015-ben kezdődő felújítását és modernizációját 2020-ban a legjelentősebb európai műemlék-helyreállítási díjjal, Europa Nostra-díjjal ismerték el. A múzeumi épület átfogó modernizációját követően, gyakorlatilag most befejeződött a patinás intézmény városligeti szárnyának felújítása. A munkálatok utolsó szakaszában az elmúlt év végén a Régi Képtár 17. századi, idén tavasszal pedig a 18. századi művészetet bemutató kiállítóterei nyíltak meg a látogatók számára.

A most átadott Barokk Csarnokban mintegy negyven, a csarnok építészeti stílusához kapcsolódó szobrot és domborművet is megcsodálhatnak a látogatók, köztük az itáliai öntőműhelyek kisbronzait, valamint velencei mesterek márványból és fából faragott remekműveit. A szobrok mellett, a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő itáliai, spanyol és német kollekcióból kiválasztott közel harminc festménnyel is találkozhat itt a közönség, s ezeken a műtárgyakon keresztül a barokk festészet stiláris sokszínűségéről és tematikus gazdagságáról kaphatnak képet a látogatók.

Az eredeti tervek szerint ennek a térnek nemcsak a kialakítása emlékeztetett volna a 17–18. század művészetére, de az ebben a korszakban készült híres szobrok gipszmásolatai is ide kerültek volna. A Barokk Csarnok belső dekorációjának tervezése során az is felmerült, hogy a Román és Reneszánsz Csarnokhoz hasonló díszes festést kapjon. Mindez azonban végül nem valósult meg, csak az aranyozott stukkódekoráció készült el és a barokk szobrok másolatainak beszerzése is elmaradt. Így a tér kezdetben nem is kiállítótérként, hanem a gipszmásolatok és modern szobrok raktáraként működött.

Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum építészeti stílusokat megjelenítő, historizáló belső terei – a Román, a Reneszánsz és a Barokk Csarnok – közül jelenleg utóbbi, a barokk művészetet bemutató kiállítótér idézi fel a korban hozzánk legközelebb álló stílust.

 

Földesi László

 

Fotó: Szépművészeti Múzeum