Március 27-én, vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára kell állítani az órákat, s ezzel a közlekedési vállalatoknál életbe lép a 2022-es nyári menetrend. A mostani nyári időszámítás 2022. október 30. vasárnapig tart.

A hétvégén kezdődik tehát a nyári időszámítás, ezért ismét kevesebbet alhatunk egy órával, de cserébe hosszabbak lesznek a nappalok. Ez a módosítás (sajnos) még mindig március utolsó vasárnapján kezdődik Európa más országaiban is és október utolsó vasárnapjáig tart. Pedig az Európai Bizottság már 2018. szeptember 12-én elfogadta a javaslatot az óraátállítás megszüntetéséről.

Eredetileg a tagállamok már három éve, 2019 elejéig döntöttek volna, melyik időzónába szeretnének tartozni, viszont ez a szűkös határidő miatt nem valósult meg, így 2019 márciusában 2021-re halasztották a döntés esedékességét. Bár az Európai Parlament, 2019 tavaszán nagy többséggel szavazott arról, hogy 2021-től valóban szűnjön meg kontinensünkön a téli és nyári időszámítás közötti egyórás váltás, az unió tavaly sem tudta eltörölni az évi kétszeri átállítást.

Az eredeti tervek szerint az egyes tagállamok maguk dönthettek volna arról, hogy melyik időt véglegesítik, de a képviselők egymás közötti egyeztetésre kérték az országokat és az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac működését ne forgassák fel az esetlegesen eltérő döntések. Ahol a jövőben a nyári időszámítás szerint szerették volna mérni az időt (ide tartozik Magyarország is), ott utoljára 2021 márciusának utolsó vasárnapja lett volna a határidő. A téli időszámítást választó országok óraátállítása viszont csak fél évvel később, 2021. október utolsó vasárnapján történhetett volna meg. Mivel nem sikerült a tagországoknak egyezségre jutniuk, emiatt még 2022-ben sem mondhatunk végleg búcsút ennek a sokak számára csak bosszúságot okozó procedúrának.

Az óraátállítás hátterében az áll, hogy a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) az eredeti, és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett, valójában egy „kitalált”, mesterséges időzóna, amely alkalmas az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult, természetes ritmusának megzavarására. A kérdés mindenesetre sokakat érzékenyen érint, ugyanis a társadalom fele csak nehezen alkalmazkodik az óraátállításokhoz.

Nem árt viszont tudni, hogy az Európán kívüli országokban az óraállítási szabályok ma sem egységesek, és feltehetően 2022 után sem lesznek azok. Az Egyenlítő környezetében például a nap hossza túl keveset változik az év folyamán ahhoz, hogy a különbség kihasználható legyen. Nem áll át Kína, Japán, csaknem egész Ázsia és Afrika, Dél-Amerika nagyobb része sem, sőt az USA néhány területén sincs átállás, például Hawaii, Puerto Rico, és Arizona nem igazítja át az óráit.

Magyarország időzónájában a számítógépek télen GMT+1 óra (CET, Central European Time), míg nyáron GMT+2 óra (CEST, Central European Summer Time), beállítással üzemelnek. Ugyanakkor a greenwichi középidő, a GMT fogalma ma már nem szabványos, ezért helyette – például a nemzetközi légi közlekedésben is – egyre inkább a UTC (Universal Time Coordinated – egyezményes koordinált világidő) elnevezés használatos.

Utóbbival dolgozik többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat is, mely szerint az időjárási modellek fő futásai döntően 00, 06, 12 és 18 UTC-hez igazodnak, így az OMSZ a kormányzati elképzelések ellenére, egyértelműen a téli időszámítás rögzítését javasolja hazánknak. Ráadásul, Magyarország földrajzi hosszúsági köre környékén a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a 12 órához, ami az ember bioritmusa miatt fontos.

Az óraátállításból korábban gazdasági előny származott, ma viszont már csak megterheli az emberi szervezetet és fölösleges bonyodalmakat okoz. Az eredeti érv, az energiamegtakarítás gyakorlatilag már megszűnt, mert a légkondicionálók korában nyáron szinte nagyobb az áramfogyasztás, mint télen. A szakemberek szerint, jelenleg Magyarországon például fejenként a megtakarítás mindössze évi 450 forint. Az átállítás ellen szól továbbá, hogy felborítja az ember biológiai óráját, ezért alvászavart, emésztési problémákat, szívritmuszavart, fejfájást okozhat, vagy növeli a balesetveszélyt. Tehát a negatív élettani hatások változatlanok.

Az órák évente kétszer történő átállításán alapuló rendszer egy idejétmúlt, kellemetlen procedúra, melynek indokoltságát egyre több európai polgár vonja kétségbe. Mind többen vallják, egyáltalán nem hasznos az embernek, hogy mesterségesen beleavatkozunk a természet rendjébe, és még ez az egy óra is nyomot hagy bennünk, mert megtöri a fénynek és a sötétségnek az élővilág életét alapvetően meghatározó ütemét.

Egyelőre azonban még mindig nem tudni, hogy mi lesz az uniós óraátállítás sorsa, de valószínűleg még évekig nem szabadulunk meg tőle. Bár a magyar kormány alapvetően nyitott arra, hogy igény esetén az óraátállítást eltöröljük, de csak akkor, ha erre megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között. Úgy tűnik, 2024-ig biztosan marad minden a régiben, mert a döntés tovább húzódik.

Az óraátállítás megszüntetéséről szóló uniós tárgyalások ugyanis az Európai Unió Tanácsában megakadtak, mert a tagállamok rendkívül megosztottak a témát illetően, a továbblépéshez viszont egyetértés kellene. Pedig az EU-ban a közlekedés és a belső piac működésének biztosítása érdekében, egy összehangolt időszámítási rendszerre lenne szükség.

Földesi László