A debreceni Déri múzeum 404 darabos egyiptomi gyűjteményének két értékes szarkofág is a része. Az 1925 óta a városba érkezett ókori műtárgyak egyike most elhagyja – igaz ideiglenesen – Debrecent. A Budapesten nyíló II. Amenhotep és kora. A fáraó sírjának felfedezése című nemzetközi kiállításra kérte kölcsön a rendező Szépművészeti Múzeum. Ám ez egyúttal a Déri múzeum látogatói részére is nyújt egy különleges élményt, mert csak a szarkofág utazik, az addig benne rejlő múmia marad.

A múmiák modern kori története Ferenc Ferdinánd, a későbbi trónörökös utazása során került Egyiptomban a tulajdonába, valószínűleg diplomáciai ajándékként. Az expedíción összegyűjtött jelentős számú tárgyat a bécsi Belvedere kastélyban állították ki, majd a Dorotheumban, 1918-ban Déri Frigyes vásárolta meg ezeket 2770 koronáért. A műgyűjtő halála után rendelkezése értelmében az általa alapított és róla elnevezett Déri Múzeumba került, ahol 1930 óra állandó kiállítási tárgy.

A későbbi kutatások történeti és orvostudományi irányban indultak, és jelentős eredményeket értek el a kutatók. A most majd látható múmia 40-50 éves lehetett, a XVIII. dinasztia uralkodása idején élt. Férfi volt az előzetes hírekkel ellentétben. Kiváló fizikai adottságokkal rendelkezett, 170 centi magas lehetetett. Csontjai, ízületei kopottak voltak, sok foga hiányzott, ami az akkori táplálkozási szokásokkal, a fogmosás hiányával magyarázhat ó. A halála okát nem sikerült megállapítani.

A koporsója, amelyben valószínűleg Thébában eltemették, szikomor fából készült, bár a röntgenfelvételek szerint eredetileg nem ebben helyezték el a holttestet. A koporsón egy vörösre festett arc látható, amelyen külön megfestették a szemeket, szemöldököt, füleket, orrt, és az ajkakat. Az arcot sötétkék-okkersárga paróka keretezi. Magán a szarkofágon még láthatók a keresztbe tett karok, és öklök. Díszítésként az egyiptomi hitvilág jellegzetes szimbólumai ugyancsak jelen vannak. Közülük van, ami az elhunyt előkelő rangjára utal.

A következő időszakban továbbra is látható másik szarkofág egy fiatal felnőtt férfi múmiáját rejti. Gyenge testfelépítése miatt sokáig nőnek vélték. Testmagassága alig haladhatta meg a 150 centimétert. Valószínűleg ő is magasabb társadalmi rangú volt. Bár betegséget nem tudtak a kutatók megállapítani, de csontjai sok helyen el vannak törve. Holtestét Kr. e. a IV. században helyezték nyugalomba Ahmimban. Koporsója ugyancsak szikomor fából készült. A fedélen parókás, plasztikus arc van, szakállal. Egy szárnyas skarabeusz foglalja el a középső részt, a feltámadás jele ez. Ábrázolnak még rajta mumifikálási, balzsamozási jelenetet. Azonosítható az elhunyt neve, Hornak hívták, és megtudható a családja is. Papi dinasztia sarja volt. Apja a királyi szobrok felügyelője, anyja pedig templomi táncosnő. Ennek megfelelően ő is pap volt, örökölve apja címeit is.

A budapesti Szépművészeti Múzeumban szeptember 16-án nyíló kiállítás 2022. január 6-ig lesz látogatható. Ezt követően kerül vissza a kölcsönzött szarkofág a Déri Múzeumba.

Hajós Anna