Mint akkor megírtuk, Esztergomi Boldog Özséb halálának 750. évfordulóján, tavaly január 20-án indította a magyar katolikus egyház a pálos-rend alapításának és alapítójának szentelt évet. Az eseménysorozat fővédnöke Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek. A budapesti Szent István bazilikában ünnepi szentmisével kezdődött az emlékév, amelynek a megnyitóján részt vett Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint számos egyházi személyiség. Megjelent Arnold Chrapkowski generális atya és rendtársai a lengyelországi Czestochowából, ahol jelenleg a pálos rend központja van, ők vigyázzák a lengyelek szentélyét, a Fekete Madonna csodatévő képpel.

Özséb, mint esztergomi kanonok, könyveket írt, figyelmeztetett a tudomány szeretetére, az áhítatra, a másokért élésre, az irgalmasságra. A saját tulajdont, mint pap elítélte, és remeteként kívánt élni. Az egyiptomi remete Szent Pál követője lett, és társaival ezeknek az eszményeknek a megvalósítására hozta létre az egyetlen magyar alapítású rendet. Hat remetével közösen megépítették a Kesztölc melletti Hármasbarlang közeli monostort és templomot. Patrónusuk, első remete Szent Pál lett. A rend címere is az ő történetére utal. Középen egy holló áll, szájában kenyérrel; a hagyomány szerint ez a madár hozta neki a napi élelmet. A pálmafák Egyiptomra utalnak, a két oroszlán pedig a másik hagyományra, miszerint ezek az állatok temették el a remetét. A magyar rend egyúttal a holló révén Mátyás királyunkra is emlékezik, aki nagy pártfogójuk volt.

A rend fejlődése folyamatos volt szerte Európában. Napjainkban négy kontinensen, tizenhat országban vannak jelen közel félezres létszámmal a pálos szerzetesek.

A Magyar Nemzeti Múzeumban most június 15-én megnyílt kiállítás átfogó képet kíván adni a magyar földről indult szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól. Régészeti leletek, középkori pálos vonatkozású emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, arany, ezüst liturgikus tárgyak, szobrok, festmények, metszetek tanúskodnak a rend gazdag örökségéről. A magyar rendtartomány eredete és története kevésbé ismert a világban és hazánkban, ezt kívánja most árnyaltan bemutatni a kiállítás. Egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához.

Napjainkban a magyar rendtartomány öt kolostort tart fenn, 18 rendtaggal. Most a múzeumban egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek ezek, szimbolikusan összekötve az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Czestochovába, Jasna Gorába induló Fekete Madonna zarándokvonattal.

Maga a tárlat egy középkori kerengő installációval kezdődik, majd egy barlangon keresztülvezet az út a további részbe, ahol az elmúlt 750-770 év meghatározó tevékenységeit ismerheti meg a látogató. Megelevenedik a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár. Látható lesz Remete Szent Pál vörös márvány sírköve, Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna pálosok által készített imádságos könyve, a lengyel kolostor műkincsei és kegytárgyai, a barokk kori pálos írók munkái. Videók, zenék és szövegek QR kódokon keresztül, és a helyszínen tabletteken tekinthetők meg.

A kísérő programok között lesz szubjektív tárlatvezetés, amelyet művészettörténész, látványtervező, pálos szerzetes, illetve a rendhez közelálló személyek vezetnek. A Múzeumok éjszakáján meglepetés program, augusztus végén pedig régészek, történészek, művészet-, és irodalomtörténészek közreműködésével tartanak kerekasztal beszélgetést. A múzeum honlapján lehet mindezekről tájékozódni. (https://mnm.hu/hu/programok)

A kiállítás szeptember 12-ig tart nyitva.

Hajós Anna