Keringünk a Balaton felett. Tetszik tudni – szabadkozik az egyik tiszt -, muszáj tölteni az időt, hogy túl korán ne kerüljünk Budapestre. Kérem – panaszkodik -, mindig úgy vagyunk mi ezzel, sose tudunk idejében megérkezni. Mindig korábban vagyunk ott, mint kellene. Így volt ez a földkörüli úton is.

Karinthy Frigyes kilenc évtizeddel ezelőtt, az 1931. március 29-én, Friedrichshafenból Budapestre repült léghajó fedélzetéről tudósította AZ EST című politikai napilapot. Fenti sorait reggel fél hétkor rögzítette, akkor, amikor az egész ország a léghajózás utáni kíváncsi vágyban égett.

A merev vázú, kormányozható léghajók építése Zeppelin gróf nevéhez fűződik, aki a magyar Schwarz Dávid szabadalmát megvásárolva, már 1900-ban megkezdte a németországi Friedrichshafenben a Zeppelinek építését. 1914-ig, a háború kitöréséig 25 léghajót építettek, majd a háború alatt, katonai célokra további 97 épült. Közülük 90 elpusztult a hadicselekmények vagy katasztrófák során.

A háború után tehát, már megfelelő tapasztalatok birtokában kezdhettek hozzá a békés célú, utasszállító léghajók gyártásához a Zeppelin-műveknél. 1926-ban megkezdődött az egyik legsikeresebb légijármű, az LZ 127-es Graf Zeppelin építése. A léghajó elkészülése után sorban hajtotta végre a sikeres repüléseket. 1928-ban Amerikába repülve és vissza, többször is átszelte az óceánt, 1929-ben pedig Hugo Eckener kapitány körberepülte vele a Földet. 1930-ban egy dél-amerikai út, Egyiptom és a Szovjetunió volt a sikereinek állomása.

Ugyanebben az évben, Görögországból a Balkán felett visszatérőben, a Graf Zeppelin átlósan átrepült a Dunántúl felett. Az eseményt nagy sajtókampány követte és ez adta az ötletet, hogy 1931. március 29-re meghívják a németeket egy Magyarország feletti bemutatóra. Az indulás március 28-án este 23 órára volt kitűzve Friedrichshafenben. A járatra 12 utas váltott jegyet.

A léghajó közbenső leszállás nélkül, München, Salzburg és Bécs felett elrepülve ért magyar légtérbe. Itt a Fertő-tó után délkeletre fordult, és Pápa, a Bakony-hegység, majd Tihany és Székesfehérvár fölött elrepülve érkezett Budapestre. A leszállás helyéül a Weiss Manfred üzem gyári repülőterét jelölték ki, mely a Csepel-sziget északi részén, a szabadkikötő és a Kvassay-zsilip között terült el, a Csepel felé tartó út bal oldalán.

A leszállást március 29-én reggel 8 órára jelezték. Ezt megelőzően, már tízezrek vonultak ki a repülőtérre, hogy közelről is megnézhessék az óriás léghajót. A Magyar Aero Szövetség többszáz utászkatonát vezényeltetett ki a helyszínre, hogy a leszállást segítsék, vagyis a Zeppelinről ledobott kötelekkel, a 236 méteres hatalmas testet még a levegőben lehorgonyozzák. Ez nem volt könnyű feladat, mert viharos tavaszi szelek fújtak, havas záporokkal tarkítva.

A közönség kíváncsian várta a Földet körülrepülő Hugo Eckenert, de nem ő jött, hanem Lehmann és Flemming kapitányok, akik mesterien megoldották a leszállás problémáját. A dunántúli kedvezőtlen időjárás miatt módosítani kellett a bejelentett magyarországi körrepülés útvonalát. A Graf Zeppelin rövid pihenő után, 30 fizető utassal felszállt, és átrepülve a Parlament épülete felett, észak-keleti irányba fordult.

A Mátrát elhagyva, Eger után Mezőkövesd és Miskolc érintésével délre fordult, innen Szentes és Hódmezővásárhely térsége, majd Debrecen következett. Végül, a Jászság felett elrepülve, a délutáni órákban tért vissza, és ismét sikeresen landolt a csepeli repülőtéren. A Graf Zeppelin rövid technikai szünet után, 14 utassal a fedélzetén indult vissza állandó állomáshelyére, Friedrichshafenbe, ahová hajnali 3 óra 30 perckor érkezett meg.

A léghajó látványa sok emberben olyan maradandó élményt keltett, hogy még évtizedekkel később is beszédtéma volt a nagy esemény. A léghajó utasai között ott volt Karinthy Frigyes író, aki „AZ EST” című lapban folytatólagos képes riportbeszámolóban írta meg élményeit. A Budapestre érkező léghajóval utazott – számos közéleti személyiség kíséretében – a kormányzó fia, Horthy István is, akit édesapja, Horthy Miklós személyesen várt a csepeli repülőtéren. A fővárosi és vidéki lapok újságírói közül többen is részt vettek a magyarországi körrepülésen, akik ugyancsak folytatásos cikkeikben, napokon keresztül tudósítottak élményeikről.

Földesi László

Fotó: AeroNews Képtár