Az UNESCO, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete 2003-ban fogadta el azt a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek alapján a tagországok megkezdték a nemzeti jegyzékek összeállítását. Ezekben a szó, a tudás, a képesség, a szokásokban élő közösségi kulturális kapcsolat fontos elemei szerepelnek. A legkülönlegesebbek felkerülnek a nemzetközi listára is, így magyar részről ott van a mohácsi busójárás, a matyó népművészet, a solymászat, valamint a jó gyakorlatok nemzeti regiszteréből a táncház módszer. Most a hazai jegyzékbe Buzsák hagyományait, valamint a Bakony és a Balaton-felvidék sváb falvainak karácsonyi népszokását vették fel.

A jelenleg mintegy negyven örökségelem a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum koordinálásában, a kereteiben működő Szentendrei Kulturális Örökség Igazgatóság, mint szervezeti egység révén jutott kiválasztásra. Most a Magyar Kultúra Napján, február 8-án online formában tárták fel az érdeklődők előtt az új elemeket.

A Somogy megyei Buzsák gazdag népművészetét érdemes mélységében is megismerni. Jellegzetes hímzésük, fa- és szarufaragásaik, néptáncuk és népdalaik egyaránt fontos hagyományaink, hiszen ezek életük részei voltak és maradtak.

A Bakony és a Balaton-felvidék sváb falvaiban a XVIII. századtól él a német területről, a reformáció idejéből való énekes népszokás, a Christkindl Spiel. A gyermeklányok december 24-én reggeltől éjfélig járják a falut, minden házba bekopognak, hogy elvigyék az örömhírt: megszületett a Jézuska. A német nyelvű, verses, énekes játékot csengőszó kíséri.

A hagyományok megismerése mindannyiunk számára fontos, ezért kiemelkedő értékű az a munka, amely segít országosan, néha világszerte felhívni a figyelmet ezekre a különlegességekre, értékekre, amelyek valamilyen formában összetartják a kisebb-nagyobb közösségeket.

Hajós Anna