Csaknem hét évvel ezelőtt, 2014. március 8-án nyomtalanul eltűnt a Malaysia Airlines egyik utasszállítója. A tragédiát követően, több éven át tartó kutatások után sem találták meg a feltehetően lezuhant repülőgépet.

Csak annyit sikerült kideríteni, hogy a Kuala Lumpurból Pekingbe induló gép a Dél-Kínai-tenger felett 227 utasával és 12 főnyi személyzetével irányt változtatott, miközben megszakadt a pilótákkal a rádiókapcsolat. Leálltak a fedélzetre telepített, adatokat továbbító rendszerek is. Bár egy ideig katonai radarok még követték a gép útját, az végül kikerült a hatósugarukból.

Később Afrika partjainál megtaláltak néhány roncsdarabot, amelyek alapján azt feltételezték, hogy a gép valahol az óceánba csapódott, de ennek sem a helyszínét, sem az okát megállapítani a mai napig sem sikerült, mivel 2017-ben Malajzia, Ausztrália és Kína felhagyott a további kutatással.

Bármi is történt, a légi közlekedés egyes szabályait, eljárásait a tragédia kapcsán megváltoztatták annak érdekében, hogy pontosabban – és folyamatosan – nyomon lehessen követni a repülőgépeket. A mai utasszállítókon két jeladó rendszer is működik, közülük az egyik a légiforgalmi irányítókat tájékoztatja többek között a gép helyzetéről, repülési magasságáról, a repülés irányáról és sebességéről. A Malaysian járatának eltűnése azonban rámutatott, hogy ezek a rendszerek 100%-osan nem hatékonyak.

Az óceánok térségében ugyanis nincsenek radarok, ezért ott csak úgy követhető a repülőgépek mozgása, ha a pilóták bizonyos pontokon áthaladva jelentéseket adnak az irányítóknak. Az ENSZ nemzetközi repülési szervezete, az ICAO először 2015 novemberében fogadta el a légijárművek egységes követési szabványainak és ajánlott gyakorlatainak módosítását. Az ICAO ajánlása szerint, 2023 januárjától minden új repülőgépnek képesnek kell lennie önállóan, valós időben jelentenie a pillanatnyi tartózkodási helyét.

A közelmúltban, Európában elsőként az Airbus jelentette be, hogy valamennyi típusát felszereli vészhelyzeti technológiával (ELT). Ez gyakorlatilag egy lítium-ion akkumulátorral működő speciális antenna, amely a globális műholdas navigációs rendszerek vételére is alkalmas. Ha egy repülőgép vészhelyzetbe kerül, percenként vagy annál is kevesebbszer képes önállóan továbbítani a helyzetinformációkat. Amennyiben a repülőgépen áramkimaradás történne, az ELT továbbra is képes vészjelzéseket küldeni egy műholdas kommunikációs rendszerhez.

Ezáltal a jövőben már nem fordulhat elő, hogy egy repülőgép – a maláj utasszállítóhoz hasonlóan – „nyomtalanul” eltűnjön.

Földesi László

Fotó: Malaysian Airlines