Az Európai Unió Bírósága szerint, bizonyos feltételek mellett egy utas erőszakos magatartása, amelynek folytán a repülőgéppel kitérőt kellett tenni, és ez az érintett járat késését eredményezi, „rendkívüli körülménynek” minősül.

A légitársaságnak ugyanakkor az általa a kártalanítási kötelezettsége alóli mentesülés érdekében hozott intézkedések címén, biztosítania kell az utasok számára a lehető legkorábbi átfoglalást más légi fuvarozók által üzemeltetett közvetlen, vagy csatlakozást magukban foglaló járatokra. A bíróság ezzel gyakorlatilag a „rendkívüli körülmények” és az „észszerű intézkedések” fogalmát pontosította, amelyek a légi utasok jogairól szóló, 261/2004 uniós rendeletben szerepelnek. A döntés azt követően született meg, hogy a Transportes Aéreos Portugueses (TAP) légitársaság megtagadta kártalanítás fizetését egy olyan utasnak, akinek csatlakozó járata jelentős késéssel ért végső célállomására.

A TAP azzal az indokkal tagadta meg a kártalanítás iránti igényt, hogy az érintett járata késését egy olyan utasa okozta, akinek erőszakos magatartása miatt kellett kitérőt tennie a repülőgépüknek. A portugál légitársaság arra az álláspontra helyezkedett, hogy e körülményt a légi utasok jogairól szóló uniós rendelet értelmében „rendkívülinek” kell minősíteni. Az ügy azért került az Európai Unió Bíróságához, mert az eljáró illetékes lisszaboni bíróságnak kétségei támadtak a késést okozó körülmény jogi minősítésével és azzal kapcsolatban, hogy a TAP jogosan hivatkozhat-e ilyen körülményre. Utóbbi ugyanis az érintett járatot teljesítő repülőgépen merült fel, ám valódi oka egy ezt megelőző járaton keletkezett.

A jelenlegi szabályok alapján az uniós légitársaságok mentesülnek az utasoknak nyújtandó kártalanítás kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudják, hogy az adott járat törlését, vagy az érkezéskor legalább háromórás késését olyan „rendkívüli körülmények” okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. A légi utasok jogairól szóló rendelet értelmében „rendkívüli körülményeknek” minősíthetők az olyan események, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva, nem tartoznak az érintett légitársaság rendes tevékenységi körébe, annak tényleges befolyásán kívül esnek. Ilyen körülmények különösen biztonsági kockázatok esetén fordulhatnak elő.

Az Európai Unió Bírósága szerint egy utas erőszakos magatartása, amelynek folytán az érintett járattal ki kellett térni, ténylegesen veszélyezteti a járat biztonságát, ezért úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó magatartás nem tartozik a légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe. Másrészt egy ilyen magatartást a légitársaság nem képes uralni, mivel az utas magatartása és a személyzet kéréseire adott reakciói nem kiszámíthatóak, s emellett egy repülőgép fedélzetén a parancsnok – a személyzethez hasonlóan –, korlátozott eszközökkel rendelkezik egy ilyen utas magatartásának megfékezésére.

A bíróság szerint viszont nem ez a helyzet, ha a légitársaság hozzájárult az érintett utas erőszakos magatartásának kialakulásához, vagy módjában állt volna azt megelőzni és megtenni a megfelelő intézkedéseket. Ilyen eset állhat fenn például, ha a légitársaság olyan utast szállított be, aki már a beszállás előtt, vagy akár a beszállás alatt magatartási zavart mutatott.

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy „rendkívüli körülmény” felmerülése esetén egy légitársaságnak ahhoz, hogy mentesülhessen kártalanítási kötelezettsége alól, igénybe kell vennie a rendelkezésére álló minden eszközt az észszerű, kielégítő és lehető legkorábbi átfoglalás érdekében.

Földesi László

Fotó: TAP