Száz évvel ezelőtt, 1920. április 23-án alakult meg a francia CFRNA (Compagnie Franco-Roumaine de Navigation Aérienne) légitársaság, mely elsőként repült rendszeresen magyar légtérben, s létesített bázist a fővároshoz közeli Mátyásföldön.

A CFRNA kötelezte magát, hogy az általa tervezett Párizs – Strasbourg – Prága – Bécs- Budapest – Belgrád – Bukarest – Konstantinápoly útvonalon évente 200 napon át, mindkét irányban menetrend szerinti légiforgalmat szervez. A Párizs – Budapest szakaszt legalább 1922. május elsejéig kellett beindítani, a többit pedig a szerződés aláírása után két éven belül.

A francia légitársaság vállalta többek között, hogy a magyar légiforgalom és a repülőipar szükségleteinek beszerzéseihez – esetleg francia piacon – segítséget nyújt. A cég megkapta a MÁG-gyár egykori mátyásföldi nagy hangárját, ahol javítóbázist rendezett be. Az Aero Szövetség javaslatára hét magyar katonai pilótát, valamint a géppark karbantartására és javítására magyar szakembereket is felvettek.

A járatnyitó ünnepséget 1922. április 29-én tartották meg Mátyásföldön. A CFRNA 1923-ban megkapta a Bécs – Budapest – Belgrád vonal repülési jogát, s meghatározták számára azt is, hogy a járat magyarországi szakaszán legalább nyolc gépet kell üzemben tartania, illetve ebből négyet Budapesten kell tárolni. A Budapest – Belgrád vonal érdekessége, hogy ez volt az első rendszeres, éjszakai légijárat a világon.

A CFRNÁ-t 1924 végén átszervezték, így a következő év január elsejétől már – az Air France egyik elődjeként – CIDNA (Compagnie Internationale de Navigation Aérienne) néven folytatta tevékenységét. A társaság irodát nyitott Budapesten, és külön légiposta-ládákat tartott üzemben a város fő pontjain, valamint a társaság autóbuszának oldalán. Az újjáalakult CIDNA kifizetődő vállalkozásnak bizonyult, amelyet elsősorban a jól megszervezett áru- és postaszállítás jövedelme alapozott meg.

1926-ban csak Budapest és Bécs között napi 150 kilogramm légiposta-küldemény szerepelt a CIDNA-gépek rakományában. Fokozatosan nőtt a légiutasok száma is, ezért mind nagyobb befogadóképességű gépeket állítottak üzembe, 1927. október elsejétől pedig a CIDNA tovább bővítette útvonalhálózatát a Belgrád – Szófia – Isztambul járat beindításával.

1929-ben a CIDNÁ-val új koncessziós szerződést kötöttek, amit 1933. május 17-e után, az Air France néven egyesült légitársasággal is megújítottak. Az Air France is megtartotta a jó képességű magyar pilótákat és a szerelő személyzetet, és egészen a második világháború kitöréséig alkalmazta őket.

Földesi László

Fotó: AeroNews Képtár