Negyven évvel ezelőtt, 1979. szeptember 16-án rakták le az Átrium Hyatt Budapest szálloda alapkövét. A Malév tulajdonába került telken egykor a Trieszti Általános Biztosító Társaság és a Lloyd palota épületei álltak, de a második világháború után mindkettőt lebontották. Az 1970-es évek végén Ausztria egy 300 millió dolláros hitelkeretet adott Magyarországnak új szállodák megépítéséhez. Az 1978-ban kezdődött program keretében a Buda-Penta angol, a Novotel francia, a Forum és az Atrium Hyatt pedig amerikai szállodalánchoz tartozva épült fel.

A Zalaváry Lajos tervei alapján elkészült, 365 szobával és 711 ággyal rendelkező ötcsillagos szálloda a Malév és a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat 50-50%-os tulajdonaként, 1982. június 19-én nyílt meg. A kivitelezés 1979 decemberétől 1982 márciusáig tartott. Az épülethez csatlakozó irodaházban kapott helyet a Malév vezérigazgatósága és kereskedelmi központja is. (Zalaváry Lajos nevéhez fűződik a vári Hilton szálloda és az Astoria egyik sarkát képező East-West Business Center is.)

Az Atrium Hyatt Budapest nevében az első szó utalt arra, hogy Zalaváry a vendégszobákat egy fedett, körfolyosós belső udvar köré csoportosította. Ez az óriási átrium vált a szálloda fő attrakciójává, így érthető, hogy már a kezdetektől üvegfalas liftekkel üzemelt. Az átriumban felfüggesztették egy 1911-ből származó magyar repülőgép korhű másolatát is. Ez a veterán repülőszerkezet volt hivatott ugyanis szimbolizálni, hogy a szálloda egyik tulajdonosa a magyar nemzeti légitársaság.  

A főbejárat a Roosevelt térre (ma már Széchenyi tér) nyílt. A szállodában eredetileg egy bálterem (konferenciatermekkel), egy söröző, egy Business Center, két étterem, egy koktélbár, a pinceszinten sportközpont uszodával, és egy „Regency Club” kapott helyet. Az első emeleten két éttermet alakítottak ki, és egy bárt is megnyitottak. A pinceszinten 100 gépkocsi számára épült parkoló.

A szálloda építésére felvett osztrák hitelt a két tulajdonos az 1990-es évek közepére teljes egészében visszafizette. Ezt követően, a képződött nyereséget részben visszaforgatták a vállalkozásba, és hozzákezdtek az épület szintenkénti, teljes felújításához. Váradi József, a Malév akkori vezérigazgatója 2001-ben – a légitársaság katasztrofális pénzügyi helyzetének mérséklésére – 5,24 milliárd forintért eladta az 1998 óta már Hyatt Regency Budapest néven üzemelő szálló 50%-os Malév-üzletrészét, majd egy akkoriban félig üresen álló bevásárlóközpontban bérelt irodákat. Az átköltözés után az összes, még megmaradt belvárosi Malév-iroda bérleti-, illetve tulajdonjogát is értékesítették. 

A patinás épület jelenleg már Sofitel Budapest Chain Bridge elnevezéssel, a Starwood Capital Group tulajdonában, de az Orbis Hotel Group üzemeltetésében működik. Az adásvételi szerződést 2017. november végén írta alá az Orbis Hotel Group, mint eladó és az ingatlanpiaci és energetikai befektetésekkel foglalkozó, amerikai Starwood Capital Group, mint vevő. Az Európai Bizottság 2018 januárjában hagyta jóvá a Capital Group és az Accor-Pannonia Hotels számára, hogy közös kezelésbe vegyék a hotelt. Nem hivatalos becslések szerint, a Lánchíd melletti szálloda teljes eladási ára körülbelül 75 millió euró, vagyis mintegy 23 milliárd forint lehetett. A hotelt egy hosszú távú menedzsmentszerződés alapján, továbbra is az Orbis Hotel Group üzemelteti. 

Az Accor-Pannonia Hotels az Accor csoport itteni leányvállalata, mely 1993 óta van jelen Magyarországon, és már közel 18 szállodát üzemeltet nálunk Sofitel, Novotel, Mercure és Ibis márkanéven. A Közép- és Kelet-Európa, valamint a Balkán 16 országára kiterjedő lengyel Orbis Hotel Group csaknem 20 ezer szobával, a térség legnagyobb, 120 szállodából álló hálózata. Stratégiai partnere, a francia AccorHotels csoport, 4200 szállodával, resorttal és rezidenciával, továbbá 10 ezer privát szállással rendelkezik világszerte. 

Földesi László

Fotók: AeroNews képtár és Sofitel