A kormány döntése alapján, a magyarországi repülőterek március 9-től nem fogadhatnak járatokat a koronavírussal érintett észak-olasz városokból, ahol az elmúlt hetekben csaknem megduplázódott a fertőzöttek száma. Az egyre súlyosbodó helyzet alapján joggal tehető fel a kérdés: miért éppen Olaszország legfejlettebb, északi térsége a legérintettebb a járvány terjedésében?

Kevesen tudják, hogy Európában a legtöbb, különösen a világ távolabbi térségeibe utazó turista – olasz. Emellett, kontinensünk nemzetei közül messze ők költik el a legnagyobb összeget nyaralásaik során, ezért mindenütt szívesen látott vendégek, s így egy ilyen előzmények nélküli járvány, mint ez a mostani, érthetően őket sújtja a legnagyobb mértékben.

A híradásokban azonban arról kevés szó esik, hogy gyors és határozott intézkedések hiányában, akár a mindössze 8,5 millió lakosú Svájc is érintett lehet a fertőzés további terjedésében. A mintegy 350 ezer lakosú Ticino kantonban, az „Olasz Svájcban” ugyanis legalább 100 ezer olasz állampolgár él, és az itteni lakosság 81%-a beszél olaszul. (Ez az egyetlen svájci kanton, ahol az olasz a hivatalos nyelv, de sokan beszélnek németül is.)

Bár a kanton fővárosa Bellinzona, mégis 65 ezer lakosával Lugano a legnagyobb városa, melynek vonzáskörzetében 170 ezren élnek. Ezért nem véletlen, hogy a milánói főpályaudvar és Lugano között, gyakorlatilag óránként indulnak vonatok (melyek menetideje alig egy óra), de gépkocsival, a mindössze 80 kilométeres út akár 45 perc alatt is megtehető.

Az olaszok esetében egy jelentős réteg – az átlagos, igen magas 50%-os adóteher miatt – illegálisan kiviszi a pénzét külföldre, ahol azt bankba helyezik, vagy bankokon keresztül befektetik. Egyes elemzők szerint Svájcban az elmúlt három évtized során legalább 1000 -1200 milliárd eurót halmozhattak fel olasz állampolgárok bankokban, biztosítóknál, pénzügyi cégeknél, vagy vállatokban részesedés formájában.

Ehhez persze ügyvédi irodák, könyvelők, pénzügyi tanácsadók hálózatára is szükség van, tehát egy komoly üzletágról van szó. Ezért nem véletlen, hogy például Ticino lakosainak háromnegyede a szolgáltató szektorban dolgozik. Ticino azonban határos a 10 milliós Lombardia tartománnyal, ahol a hatóságok most szigorúan korlátozzák a be- és kilépést. (Időközben Lombardia és Modena tartomány mellett, további tizenöt észak-olaszországi városban vezettek be vesztegzárat, illetve létesítettek karanténzónát.)

Mostanáig Milánóból a Wizz Air, Bergamóból és Trevisóból pedig a Ryanair repült Budapestre. Valljuk be őszintén, ezeket a járatokat a két légitársaságnak kormányzati döntéstől függetlenül, a józanész alapján is le kellett volna állítaniuk (mint ahogyan a Wizz Air ezt meg is tette). Mindeközben a világ 300 légitársaságát képviselő IATA a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány miatt, ebben az évben akár 113 milliárd dollár kár is érheti a légiközlekedést.

Földesi László

Fotó: a szerző felvételei