Nem unatkozhat sokat az Európai Unió Bírósága, mert a tagállamok állampolgárai rendszeresen megkeresik a testületet többek között olyan jogi problémákkal is, amelyeket az utasok és a légitársaságok – az érvényben lévő uniós rendelet ellenére – eltérően értelmeznek.

Az Austrian Airlines egyik utasa 250 euró átalánykártalanítás megfizetését kérte a Bécs és Berlin között közlekedő járatának átirányítása miatt. A járatnak eredetileg a Berlin Tegel repülőtéren kellett volna leszállnia, de végül csaknem egy órás késéssel, Berlin Schönefelden szállt le. A légitársaság nem ajánlotta fel az utas számára sem a kiegészítő átszállítást, sem a két repülőtér közötti utazás költségeinek vállalását. (Egyébként, míg Tegel Berlin szövetségi tartomány területén fekszik, addig a Schönefeld repülőtér már a szomszédos Brandenburg szövetségi tartomány területén található.)

Az Austrian Airlines arra hivatkozott, hogy egy ugyanabban a városban lévő repülőtérre való átirányítás – a törléssel és a jelentős, három órás vagy azt meghaladó késsel való érkezéssel ellentétben – nem biztosít jogot az EU által meghatározott 250, 400 vagy 600 euró összegű átalánykártalanításra. Ráadásul a késést rendkívüli körülmények, ez esetben jelentős meteorológiai problémák okozták.

A légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírja, hogy a járatnak az eredetileg tervezett repülőtértől eltérő, de ugyanazon várost vagy régiót kiszolgáló repülőtérre való átirányítása esetén, a légitársaságot terheli az utas átszállításának a költsége az alternatív repülőtérről arra a célállomásra, amelyre a jegyet váltották. Ugyanakkor az uniós bíróság megállapította, hogy az ugyanazon várost vagy régiót kiszolgáló repülőtérre átirányított járat esetén, az utas nem rendelkezik kártalanításhoz való joggal a járat törlése címén.

Ahhoz, hogy az alternatív repülőtér az ugyanazon várost vagy régiót kiszolgáló repülőtérnek legyen tekinthető, nem szükséges, hogy az eredetileg tervezett repülőtér által kiszolgálttal azonos (közigazgatási értelemben vett) város vagy régió területén helyezkedjen el. Annak van jelentősége, hogy e terület közvetlen közelében legyen. Ezzel szemben az utas főszabály szerint átalánykártalanításhoz való joggal rendelkezik, amennyiben a végső célállomását, vagyis az eredetileg tervezett célállomás repülőterét vagy az utassal történt megállapodás alapján egy másik közeli célállomást az eredetileg tervezett érkezési időponthoz képest háromórás vagy azt meghaladó késéssel éri el.

Az érkezéskor elszenvedett késés nagyságának meghatározásakor azt az időpontot kell alapul venni, amikor az utas az átszállítását követően megérkezik az eredetileg tervezett repülőtérre, vagy adott esetben a légitársasággal történt megállapodás alapján, egy másik közeli célállomásra. A bíróság szerint a járat jelentős késéssel való érkezése esetén, a légitársaság az utasok kártalanítására vonatkozó kötelezettsége alóli mentesülés érdekében hivatkozhat rendkívüli körülményre, feltéve, hogy közvetlen okozati összefüggés áll fenn e körülmény felmerülése és a járat jelentős késéssel való érkezése között.

A légitársaság viszont köteles lett volna önként felajánlani az utasnak az eredetileg tervezett célállomás repülőterére, vagy – az utassal történt megállapodás alapján – egy másik közeli célállomásra való átszállítás költségeinek vállalását. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az az utas számára biztosítja az általa kiadott azon összegek megtérítéséhez való jogot, amelyek pótolják a fuvarozó mulasztását. Az uniós bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy a fenti esettől eltekintve, egy légijárat általában nem tekinthető teljesítettnek, ha azt az eredetileg tervezett célállomásról eltérő repülőtérre irányították át, mivel az ilyen járatot főszabály szerint törölt járatnak kell tekinteni, amely viszont kártalanításhoz való jogot biztosíthat.

Egyértelműen kártalanítás jár viszont a sztrájk miatt törölt járatok utasainak. Amennyiben egy légitársaság dolgozói például béremelésre irányuló sztrájkot hirdetnek, az nem minősül olyan rendkívüli körülménynek, ami felmenthetné a légifuvarozót kártérítési kötelezettsége alól. Még 2019-ben, a Scandinavian Airlines System (SAS) alkalmazásában álló pilóták hétnapos sztrájkot tartottak. Emiatt a SAS járatainak mintegy 70%-át kényszerült törölni, mivel nem tudott megállapodni a 13%-kal magasabb fizetésemelésről.

A SAS egyik utasa 250 euróra vonatkozó kártérítési igényt nyújtott be egy Malmö és Stockholm közötti járat törlése miatt, a légitársaság azonban ezt „rendkívüli körülményekre” hivatkozva visszautasította. A SAS úgy érvelt, hogy 117 millió eurót kellene kifizetniük, ha a kárpótlás az összes – mintegy 380 ezer – utast érintené. A légitársaság álláspontját a svéd bíróság is támogatta.

Az uniós bíróság szerint azonban a sztrájk, amennyiben a munkakörülmények javítása vagy béremelés elérése a célja, nem minősíthető rendkívüli körülménynek. Ezért a testület kimondta, hogy a sztrájk a munkavállalók alapvető joga, a vállalat működésének velejárója, így előrelátható a társaság számára. Ezért lépéseket kell tenniük az utasokra gyakorolt negatív hatás enyhítése céljából.

Földesi László

Fotó: Austrian Airlines, SAS