Az elmúlt évben rekordot döntött a turizmus Debrecenben, s ez a tendencia idén is folytatódik. A fejlődés annak ellenére töretlen, hogy a természeti adottságok Debrecenben bizony sokkal szerényebbek, mint mondjuk Szegeden, Miskolcon, Egerben, vagy a balatoni régióban.

A 2018-ban regisztrált vendégéjszakák száma meghaladta a 418 ezret, s a szállodavendégek 40%-a – köszönhetően többek között a város nemzetközi repülőterének – külföldről érkezett.

A turisztikai ágazatot is felügyelő Széles Diána alpolgármester szerint Debrecen turizmusa ma már legalább 3000 embernek ad munkát, s a szállásadóktól az éttermek vagy fagylaltozók tulajdonosáig mindegyikük fontos szerepet játszik abban, hogy a látogatók elutazásuk után egy barátságos, emberléptékű magyar városra emlékezzenek vissza. 

Emberléptékű város

Ugyanakkor úgy szeretnék a vendégeket kiszolgálni, hogy a debreceniek se szoruljanak ki a saját városukból. Ezt a célt szolgálja többek között, hogy kitolják azokat az időszakokat, amikor teljesen megtelik a város. Azt is fontosnak tartják, hogy szinte minden hétvégére jusson program. A szálláslehetőségek bővítésével kapcsolatban, már olyan nemzetközi láncokkal is tárgyalásban vannak, amelyek kezdik felismerni a város jelentőségét. Ezért a belátható jövőben új szállodákkal is bővülhet a kínálat, és ha a város megjelenik a nemzetközi szállodapiacon, az újabb turistákat fog ide vonzani.

Papp László polgármester úgy véli, Debrecen Új Főnix Terv elnevezésű programjával a város arculata, infrastruktúrája, oktatási, egészségügyi, kulturális, turisztikai és sport kínálata egyaránt bővül. A Főnix Csarnok, a Kölcsey Központ, a Modem, a megújult parkerdő vagy az új Nagyerdei Stadion pedig nem csak a helyben élők életminőségét javítja, hanem a turisták számára is vonzerőt jelent. A 2016-ban megszületett, több mint 200 milliárd forintos Új Főnix Terv hat fő pillére a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, az oktatás, a kultúra és turizmus, valamint az élhető és a gondoskodó város programjára épül. 

A 2018-ban Magyarországon befektetett működőtőke egyharmada már Debrecent választotta. Olyan cégek érkeztek, mint a Krones, a Thyssenkrupp, a Flowserve, a Diehl, a Continental vagy a BMW. Emellett a már korábban is itt működő vállalatok, a Schaeffler-FAG, az NI, a Richter és a Teva bővítései is ugyanolyan fontosak. Ma már nem csak egyszerűen a gyártást költöztetik Debrecenbe a befektetők, hanem egyre többen a kutatás-fejlesztési központjukat is itt hozzák létre.

Papp László szerint a repülőtér fejlődésével párhuzamosan, hatalmas lendületet vett a turizmus is. Az elmúlt négy évben több mint 20%-kal nőtt a vendégéjszakák száma, s 2018-ban átlépték a 400 ezres „álomhatárt” is. Egyre többen jönnek Oroszországból és Németországból, s ki gondolta volna, hogy például a Wizz Air barcelonai járatnyitását követően, idén megjelennek a városban a spanyol turisták is, a tel-aviv-i járat beindítása óta pedig hússzorosára emelkedett az izraeli turisták által eltöltött debreceni vendégéjszakák száma.

Éppen ezért az önkormányzat és a légitársaság a jövőben még szorosabb együttműködést tervez. Az egyébként Debrecenben született Váradi József vezérigazgató úgy véli, a város napjainkra egy süllyedő régióból egy növekvő térség központjává vált, s a további fejlődéshez légitársasága is szeretne hozzájárulni. Ezért akár a repülőgépeik karbantartását is Debrecenbe lehetne telepíteni, s mivel egyre jelentősebb a pilótaigényük, az ő képzésüknek is bázisa lehetne a város, illetve annak egyeteme.

F. L.